EVITA… az argentin szivárvány - Beszámoló a Madách Színház bemutatójáról

Kelt: 2026.09.22

Eva Perón, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hirtelen magasra jutott. Akiről most a Madách Színház alkotói gárdája állított színpadra egy grandiózus kivitelezésű előadást, melynek ragyogó, színes jelmezei és az extravagáns díszletei a háttérvetítéssel kiegészülve pazar látványvilágot teremtenek. Lenyűgöző fantasztikus és bonyolult koreográfiája az egész energikussága és vibrálása, valódi show kanyarintva alakja köré. Az Evita nemcsak egy történet hatalomról és felemelkedésről, hanem arról is, milyen törékeny a határ álmok, ambíció és az ár között, amit mindezért meg kell fizetnünk.

A szívek királynőjének tündöklése és bukása…

Az Evita Andrew Lloyd Webber és Tim Rice világhírű rockoperája, amely Eva Perón ambiciózus, vitatott életútját mutatja be. A darab zeneileg grandiózus és fülbemászó, élén a híres „Ne sírj értem, Argentína” dallal, dramaturgiailag pedig izgalmasan állítja szembe Eva mítoszát a Che által felvázolt rideg valósággal. Ő a darab narrátora, cinikus kommentátora és egyik legfontosabb központi figurája. A darab örök érvénnyel mutatja meg a populizmust, amely egy olyan politikai stílust és szemléletmódot képvisel, ami „tisztán a népet” állítja szembe a korruptnak és önzőnek lefestett „elittel” szemben.

Az Evita műfaját tekintve musical, de a műfaji határok elmosódása miatt Magyarországon gyakran rockoperaként is emlegetik. Andrew Lloyd Webber és Tim Rice alkotása hivatalosan rock-musicalként született meg 1976-ban. A darab nem tisztán rockzene; a rockos elemek mellett erős benne a latin amerikai zene, a tangó, valamint a hagyományos színházi dalok és a klasszikus zenei hatások keveréke.

Hazánkban az 1980-as években a legendás Rock Színház mutatta be hatalmas sikerrel. Akkoriban a műfaji megnevezésben a hazai közönség és a kritikusok is gyakran a „rockopera” kifejezést használták az ilyen teljesen végigzenélt, prózát alig tartalmazó darabokra.

Szónoki tehetségét több tízezres tömegek előtt kamatoztathatta.

(forrás: Wikipedia)

Webber zenéje, nagyívű dalai és a latin-amerikai ritmusok tökéletesen felerősítik a drámát. A Madách Színházi előadásban a dallamvilág egyszerre fülbemászó és monumentális, a történet ívét a kórusművek és a szólók hatásosan építik fel, mellyel a diktatúra felemelkedésének bemutatását segítik.  A tömegjelenetek és a korhű jelmezek lenyűgöző színházi élményt adnak. A LED fal háttérvetítései hatásosan egészítik ki, látványos emberáradattá varázsolva, megsokszorozva a színpadon állók számát, felerősítve ezzel a történések jelentőségét.

Andrew Lloyd Webber és Tim Rice klasszikus rockoperája, az Evita egy zeneileg és drámailag is rendkívül összetett mű. A darab Eva Perón ellentmondásos sorsát dolgozza fel: egy karizmatikus nőt mutat be, aki a szegénységből az argentin hatalom csúcsára tört. A mű egyszerre ünnepli a kitartást, és mutatja be a hatalom árnyoldalait.

A sztori röviden, egész Argentína szimbólumává vált a fiatal lány, aki a nyomorból érkezett. Bár nem ő volt az elnök, mégis ő irányította az országot. Eva Perón halála után a teljes nemzet gyászba borult, pedig sokan megkérdőjelezték életútját, tetteinek helyességét. Története nem csak a dél-amerikai ország emlékezetében él, az egész világon ismert lett, amihez jelentősen hozzájárult Andrew Lloyd Webber klasszikusa, az Evita.

A musical története azoknak, akik csak most ismerkednek a darabbal:

A darab 1952. július 26-án Eva Perón first lady halálhírével kezdődik. A tömeg és a nemzet is nyilvános gyászba borul, a temetésen ezrek siratják, miközben Che, akit az alkotók eredetileg kifejezetten a híres argentin forradalmárról, Che Guevaráról mintáztak, aki éles kritikusa Eva Perón rendszerének, elkezdi megértetni a közönséggel Evita tetteinek árnyoldalát, a rideg valóságot. Elkezdi mesélni Eva igaz történetét a saját szemszögéből:

Állami temetési szertartása több millió embert mozgatott meg.

(forrás: Wikipedia)

Megelevenedik a néző előtt egy 15 éves fiatal lány, Eva Duarte története, aki egy poros kisvárosban él, ahol nem történik semmi, míg ő nyüzsgésre és egy jobb életre vágyik Buenos Airesben. Eva itt összejön Agustín Magaldi tangóénekessel, miután rajongóként flörtöl vele az egyik előadásán. Ráveszi a kezdetben ellenálló Magaldit, hogy vigye magával Buenos Airesbe. Eva a fővárosban gyorsan elhagyja Magaldit, és más érdek kapcsolatokat keres befolyásos emberek ágyában, hogy feljebb kapaszkodjon a társadalmi ranglétrán. Che beszámol Eva e téren szerzett „sikeréről”, utalva arra, hogy az argentin politika és Eva karrierje hamarosan egybeeshet. Che bemutatja Juan Domingo Perónt, egy ambiciózus ezredest, aki az argentin politikai ranglétrán halad felfelé. Perón és a  vezérkar versengenek a hatalomért. Ezt a versengést a darabban szemléletes rendezői fogással oldották meg hatásosan az ismert székfoglaló játékkal ábrázolva, melynek végén csak egy marad, Perón a nyertes.

Perón hatalomra jutva jótékonysági koncertet szervez, a hatalmas földrengést elszenvedett San Juan város lakóinak megsegítésére. Lelkesítő beszédét a tömeg jól fogadja. Eva bemutatkozik Perónnak, és a jótékonysági koncert után titkos találkozót tartanak, ahol Eva utal rá, hogy segíthet Perónnak a hatalomra jutásban. Szerelmes tangójuk látványos szép megoldás: „Jól jársz majd velem, ígérem jól jársz majd én velem…

Utolsó nyilvános szereplésén 1952. május 1-jén  már nagybetegen.

(forrás: Wikipedia)

Eva ezután kidobja Perón épp aktuális szeretőjét és hozzá költözik, majd megismerkedik a magas társadalommal, ahol a felső osztályok és az argentin hadsereg megvetésével találkozik. Perón miután elindította elnökjelöltségét, választási esélyeit kétségesnek tartja. Eva gyűléseket szervez a nincstelen tömegeknek, és reményt ad nekik egy jobb jövőre. Perónt 1946-ban elsöprő győzelemmel megválasztják elnöknek. Eva az Elnöki Palota erkélyéről beszél az őt imádó támogatóihoz, ahol kijelenti, hogy magas státusza ellenére szíve hazája népével marad. „ Ne sírj értem, Argentína ”

Eva ragaszkodik a fényűzéshez, egy elbűvölő imázshoz, hogy lenyűgözze Argentína népét és népszerűsítse a peronizmust. Európai körútra indul, miközben divattanácsadói felöltöztetik a sikerhez. Híres 1947-es körútja vegyes eredményekkel zárul: a spanyolok imádják, de az olaszok Benito Mussolinihez hasonlítják a férjét. Franciaországot lenyűgözi, az angolok pedig elutasítják, és egy vidéki birtokra hívják meg a Buckingham-palota helyett. Eva kikel magából a bánásmód miatt és elkeseredetten ecseteli Perónnak a felső osztály iránti gyűlöletét. Eközben Che arra kéri, hogy most már tényleg kezdjen el segíteni a rászorulókon, ahogy ígéretet is tett. Eva létrehozza az Eva Perón Alapítványt, hogy irányítsa jótékonysági munkáját. Che felvilágosítja a hallgatóságot Eva ellentmondásos jótékonysági munkáját és a lehetséges pénzmosást illetően.

Eva megjelenik egy templomban, hogy bizonyítsa hitét imádó támogatói előtt, de hirtelen elájul, és bár elveszti az eszméletét, úgy tűnik, mintha egy álmot látna, amely az életéről alkotott ellentmondásos nézeteit tükrözi. Álmában ő és Che hevesen vitatkoznak Eva tetteiről. Che azzal vádolja Evát, hogy az argentin népet a saját céljaira használja fel. A vita végén beismeri magának és Che-nek, hogy haldoklik, és nem sokáig bírja tovább. Che rámutat Perón Argentínával kapcsolatos politikájának katasztrofális következményeire: az ország államkincstára csődbe ment, az egykor virágzó marhahúsipar jegyrendszer alatt áll, a sajtót és a rezsim más kritikusait pedig elhallgattatták.

Perón tábornokai végül megunják Eva hatalmát, és követelik, hogy Perón kényszerítse őt a politikai élet elhagyására. Perón azonban tiltakozik, és azt állítja, hogy ha ő nem lett volna, soha nem értek volna el annyit, mint amennyit elértek "Ő egy gyémánt". Viszont elismeri, hogy nem lesz képes sokáig dolgozni, mivel hamarosan meghal. Ennek ellenére Eva eltökélt szándéka, hogy indul az alelnöki posztért. Perón attól tart, hogy a hadsereg puccsot hajt végre, ha indul, de látja, hogy Eva egészségi állapota már túl gyenge a közszerepléshez. Felismerve, hogy a halál szélén áll, Eva lemond az alelnöki posztért folytatott küzdelméről, és örök szerelmet esküszik Argentína népének. Számos eredménye montázsként felvillan a szeme előtt. Mielőtt meghal, bocsánatot kér azon elmélkedve, hogy a hosszú uralkodás miatt a hétköznapi boldogság, a gyermekáldás helyett a hírnevet választotta. Eva meghal, de a balzsamozók örökre megőrzik a testét, a nép pedig az emlékét. Che megjegyzi, hogy egy emlékművet terveztek építeni adományokból Eva tiszteletére, de "csak a talapzat készült el, és Eva teste 17 évre eltűnt". Nyitva hagyva ezzel a néző számára a történet továbbgondolását.

Az első női politikus (forrás: Wikipedia)

Eva Perón személyi kultusza megkerülhetetlen Argentínában. A musical a milliók által imádott, ám sokak által megvetett politikai vezető rövid, de annál tartalmasabb életútját mutatja be tökéletes drámaisággal. Végigkövethetjük, ahogy a poros kisvárosból érkező, céljai elérése érdekében rengeteg férfival csupán érdekből kapcsolatot kialakító fiatal lány végül megvalósítja álmait, az ország legbefolyásosabb nőjévé válik, aki sokat tesz a szegényebb rétegek megsegítéséért. Ezt a darab során nemcsak a rengeteg dal és a szöveg, hanem a látvány is nyomatékosítja, az adományosztás nagyszerű rendezői megoldásával.

Eva Peron életútja példa értékű a ma embere számára. Hitével és kitartásával, a szegénység kátyúját maga mögött hagyva az ország élére emelkedett. Életének mottója nem a fényűzés és a gazdagság elérése volt, hanem lelkében romlatlannak maradva segíteni másokon, reményt adni az elesetteknek. Az utca emberéből az elnök feleségévé válva adott millióknak hitet. A legnagyobb szent lett az örömlányból. Az Evita egy különleges darab. Andrew Lloyd Webber és Tim Rice, mint szinte kivétel nélkül, ezzel is remekművet alkotott, viszont a nagyívű, ismert sikerdalok mellett a prózai részek dalban kifejezve a nem vájtfülű közönség számára néhol nehezen befogadhatók.   

Magyarországon már többször is sikerrel mutatták be a művet. Webber és Tim Rice musicaljének magyarországi ősbemutatója a Margitszigeti Vörösmarty Kertmoziban volt 1980. augusztus 14-én, a Rock Színház előadásában. Evitát Kováts Kriszta játszotta. A további szereposztás is nagyon érdekesen alakult, Che: Szakácsi Sándor; Peron: Harmath Albert; Magaldi: Szolnoki Tibor; Peron szeretője: Eszményi Viktória volt.

Vannak olyan szerepek amit biztosan sok színésznő szeretne egyszer eljátszani. Az Evita ilyen. Az eddigi magyar Eviták: Eva Duarte szerepét Malek Andrea játszotta 1988 – 1993 között. Koós Réka, után Nyári Szilvia 2000-ben a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Füredi Nikolett Sopronban, Varga Andrea pedig Miskolcon, Debrei Zsuzsanna és Foki Veronika Zalaegerszegen alakította Evitát. Radnay Csilla kápráztatta el a közönséget a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, majd Horváth Mónika tündökölt Evitaként.

A Madách Színház 2026. szeptember 18-án indult premier hétvégéjén az előadások résztvevői játékukkal elvarázsolták a közönséget. Ez a darab és benne mindenki egytől egyig egy hatalmas energiabomba, végtelen drámaisággal. Ha volt olyan Evita rajongó, aki a próbákon illetve a bemutatókon többször is élvezhette a darab minden pillanatát, az érzékelhette az eddigi előadások során ember és ember között a különbséget, láthatta az egyes szereplők, hogy közelítenek ugyanahhoz a szerephez, hogyan viszik bele a saját érzéseiket, elképzeléseiket a karakterek megformálásába, és láthatta a különbségeket is, hatalmas különbségeket…

Valamennyi, a darabban szereplő művész nagyszerű egyéniség, de mivel másként élik az életüket, másként élik meg az érzelmeket, másképp szeretnek, gyűlölnek, más impulzusok érik őket a való életben, más egyéniségek, így az érzelemközvetítő képességük is más, másként adják azt tovább, mint ahogy nincs két egyformán gondolkodó, ugyanazon a „szemüvegen” keresztül szemlélő néző sem...

EVITA: Gadó Anita, Muri Enikő, Gubik Petra

Eva Perón nem volt szent és nem is simán csak gonosz, hanem egy céltudatos, sebzett lelkű nő, akit a három főszereplő, habitusát tekintve az alapvetően külső megjelenés, valamint az emberi magatartás, vérmérséklet és szokásos viselkedésmódból adódóan teljesen másként tárt a nagyközönség elé.

Minden ember különböző, minden művész más, mint ahogy nincs két egyforma levegővétel sem, nem szólal meg kétszer ugyanúgy egyetlen dal sem. A szembeszökő különbségek azért érdekesek az egyes művésznők előadásában, mert ilyenkor döbben rá a néző, hogy egy és ugyanazon szerepben többen is kiválóak lehetnek, csak más nézőpontból… A főszerep rendkívüli hangi adottságokat, drámai szopránt követel, a kirobbanó rockdalok és a lírai részek váltakozása miatt, melyben mindhárman jeleskedtek a premier előadásokon.

Muri Enikő játékával túlzottan romantizálja, idealizálja Eva Perónt, aki a valóságban sokkal megosztóbb és ellentmondásosabb politikai figura volt. A nagyon szépen kitalált erkély jelenetben szívszorítóan szólt a „népéhez” szinte interaktív módon a közönséghez intézve szavait, úgy hogy a néző egynek érezte magát az őt imádó tömeggel, így az a kijelentés, hogy a közönség együtt sodródik a történettel itt szinte szó szerinti értelmet nyert. Játékával megmutatta a darab igazi, mély érzelmi magját.

Gadó Anita tökéletesen egyensúlyoz a romantikus lelkű és a kemény, öntudatos nő megformálásakor. Az ifjú tehetség elragadó játékával, apró mimikáival nagyszerűen alakította a fiatal, még naiv, de nagyravágyó lányt, aki mindenáron meg akarja hódítani Buenos Airest. A városba érkezve Eva a dicsőség reményeiről és ambícióiról énekel híres dalában "Hello Buenos Aires". Éva Perón az ő alakításában nagyon színes egyéniség, hol laza, vagány, kacér és rafinált, máskor meg komoly, sebezhető és törékeny.

Míg Gubik Petra alakításában a kőkemény karrierista nő képe domborodik ki elsősorban, hoz szenvedélyt és energiát az előadásba, miközben káprázatos hangja betöltötte a teret. Evitát rengeteg pimaszsággal és attitűddel, ruházza fel, gyönyörű eleganciával és kecsességgel párosítva. Hangsúlyozottan céltudatos, elszánt Evitát jelenít meg, melyet a hangszíne és az énektechnikája még meg is támogat.

Három merőben más előadás, érdekes volt megtapasztalni, a három teljesen más egyéniségű, más habitusú nő milyen különböző érzéseket képes kihozni ugyanazon szerep megformálása kapcsán a nézőből.

CHE: Szaszák Zsolt, Tóth Dominik, Pesák Ádám

CHE az Evita egyik legizgalmasabb alakja, aki egyszerre mesélő, kritikus és a néző hangja is. De vajon Che az igazságot keresi, vagy csak nem akar hinni a legendában?

A narrátorként működő Che figurája éles szemmel kérdőjelezi meg Evita diktatórikus módszereit. Alakja, mint kritikus narrátor folyamatos ellenpontot képez Eva naiv vagy éppen gátlástalan cselekedeteivel. Karaktere az objektív mesélés mellett gyakran negatívan nyilvánul meg a főhősnőről, például a „kurvából szent lett”.

Che, akit az első szereposztásban Szaszák Zsolt alakított a tőle megszokott zsenialitással és profizmussal, a belőle áradó energia egészen különleges. Olyan érthetően és átéléssel narrálta és énekelte végig a történetet, hogy bár a darab címe Evita, a néző úgy érezte az igazi főszereplő az Ő. Remek formában van Che szerepében, aki kalauzként irányítja a nézőt, és a show lelkiismerete, jelenléte ott lebeg a produkció felett, humorral és egy bizonyos fokú fenyegetéssel fűszerezve azt. 

Tóth Dominik dinamikus játéka közben a színész időről időre megvillantotta a zsigerileg benne rejlő fanyarságot, egy leheletnyi irónia folyton ott bujkált az Evitáról alkotott véleménye mögött.

Pesák Ádám játékával igazi társadalmi látleletet tárt a néző elé.  Karizmatikussága segítségével kiválóan ábrázolta a tömegek manipulálhatóságát és a politikai propaganda természetét. Mindhármuk karaktere átütő erejű alakítás.

PERÓN: Posta Viktor, Solti Ádám

Perón elnök visszafogott, diplomata figura, aki mögött ott bújik meg a hatalomvágy, melyet mindkét művész nagyszerűen ábrázolt. Posta Viktor hiteles alakításában tökéletes volt az egyensúly a megismerkedéskor a szerelmes férfiúi vágy és a keménykezű, győztes politikus ábrázolása közben. színpadi jelenlétének súlya van. Az ő Juan Perónja egy szigorú, impozáns figura, akit, mint mindannyiunkat, Evita bűvkörébe zár. A premier első napján csodálatosra sikerült szerelmes tangójuk Gadó Anitával szép volt látványban érzelmek kifejezésében egyaránt.

Solti Ádám Juan Perón szerepében alázattal, hiteles színészi játékkal alakította a feleségét szerető, és általa irányíthatóvá váló államférfi szerepét. Játékában inkább a szeretett asszonyért való aggódás, a büszkeség volt jobban tetten érhető. Perónként a snájdig tartásával ellenpontozta az argentin vezérkar puhány, szánnivalóan tétova vezetőit. Az ő Perónját a diplomatákra jellemző protokolláris viselkedésmód és elegancia jellemezte, ezzel a formalitásokra igen sokat adó színpadi kiállással pedig, a mellette Evitát alakító Muri Enikő játékát nagyban segítette. A kisugárzása és játékmodora alapján a szélsőségektől mentes karakterek állnak neki jól igazán, Perón szerepét a gesztusaival igyekezett fajsúlyossá tenni.

MAGALDI: Sánta László, Serbán Attila, Szemenyei János

A kiskorú Evitát elcsábító tangóénekes, Magaldi figuráját mindhárman teljesen más megvilágításban láttatják, sokkal többnek játsszák, mint amilyen jelentősége a figurának van mellékszereplőként. Mindig hatalmas lehetőség rejlik a kicsit szabálytalannak mondható jellegzetes színművészek játékában és saját erényeiket mindhárman maximálisan ki is használják a szerep megformálásánál. Sánta László a hódító, Serbán Attila sármosan elbűvölő, de megformálásban egy középszerű, teátrális, vidéki kisember figurája, míg Szemenyei János alakítása a kettő keveréke kis öniróniával fűszerezve profin hozta a maga kis paródia slágerét.

Kidobott szerető: Szőke Laura, Tóth Nikoletta, Zámbó Brigitta

Perón épp aktuális szeretőjének, akit Evita a tiszt meghódítása után kipenderít annak ágyából olyan szívszorító dala van az előadásban, amelyben nem csupán egy eldobott nő lelkiállapotát, hanem egy teljes női életutat mesél el fájdalmasan. A hogyan tovább kétségbeesését mindhárom színésznő másként láttatja, mindhárman meghatóan.

A néző ha szán egy kis időt az Evita-jelenség megértésére, láthatja hogy Evita népszerűségének és hatásának kulcsa a lehengerlő személyiségében rejlett, mely minden szaván, mozdulatán , tekintetén átsugárzott. Személyiségében hatalmas volt az ellentmondás: nem volt egy szent, közben meg százezreken segített. Az argentín elnökfeleség történetének többrétűsége a mai napig képes mindenkit zavarba ejteni, hiszen személyét egyszerre övezte rajongás és megvetés, de egyszer minden szupersztár tündöklése véget ér.

Egy törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának erkélyén. Előtte százezres, rajongó, zokogó tömeg, s könnyekkel a szemében búcsúzik: „Ne sírj értem Argentína!” Eva Perón, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hirtelen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: valaki, aki bárhol is van, segíteni akar másokon. Az Evita nemcsak egy történet hatalomról és felemelkedésről, hanem arról is, milyen törékeny a határ álmok, ambíció és az ár között, amit mindezért meg kell fizetnünk.

Evita jött, akart, tett és a maga módján győzött. Érdemes róla olvasni, filmeket nézni, vagy épp a történetének musical változatát színházban élvezni, mert önmagában egy jelenség volt, s mert ő Argentína történelmének egyik legfontosabb „hősnője”, akiről most a Madách Színház alkotói gárdája állított színpadra egy grandiózus kivitelezésű előadást, melynek ragyogó, színes jelmezei és az extravagáns díszletei a háttérvetítéssel kiegészülve pazar látványvilágot teremtenek. Lenyűgöző fantasztikus és bonyolult koreográfiája az egész energikussága és vibrálása, valódi showt kanyarintva Evita alakja köré. Egy látványos, szívhezszóló előadás született.

Az előadás egyetlen negatívumaként róható fel a darab újra fordítása.  Ahhoz, hogy anno a nyolcvanas években a hazai közönséghez eljuthatott a darab, jelentősen hozzájárult Miklós Tibor, aki nemcsak egyszerű szövegíró, hanem költő is volt. Ahogy A Nyomorultak, a Jézus Krisztus Szupersztár, a West Side Story vagy Az Operaház Fantomja magyar szövegét is neki köszönhetjük, az Evitát is ő fordította elsőként. Így lett ismert és szeretett akkor a dalok szövege. Az igazi, nagy Evita rajongók, akik kívülről fújták a régtől jólismert dalokat, csalódottan konstatálták az újrafordítást, modernizálást, melynek olyan szóhasználata, mint teló, légyszi és hasonlók ugyan a mai fiatalok közkedvelt kifejezései, ezek a szlengek mégsem illenek bele a történet szövetébe, nem hitelesek.

Ettől eltekintve az előadás az Evita musical hazai történetében a legjobbak közé sorolható. Magával ragadó, sodró lendületű előadás született a Madách Színház színpadán. Nagyon erőteljes színészi alakítások, érzelmekkel, vérpezsdítő ritmusokkal gazdag zene, meglepetésekkel teli, grandiózus látványvilág, lendületes koreográfiák, elismerésre méltó előadás Szirtes Tamás rendezése. Mai forrongó világunkban mindig megvan az aktualitása Evita történetének.

A 2026-as előadásokra szinte minden jegy elfogyott, így megnyitották a 2027 februári előadásokra is a jegyeket! Jegyvásárlás és jegyinfók itt!

Írta : Kókainé Ibolya

Fotók: Madách Színház 

 

Szereposztás:

• Evita

• Gadó Anita
• Gubik Petra
• Muri Enikő

• Che

• Pesák Ádám
• Szaszák Zsolt
• Tóth Dominik

• Perón

• Posta Victor
• Solti Ádám

• Magaldi

• Sánta László
• Serbán Attila
• Szemenyei János

• Kidobott szerető

• Szőke Laura
• Tóth Nikoletta eh.
• Zámbó Brigitta

• Továbbá

• Baksa András
• Balázs Dávid
• Borsányi Dániel
• Mezey Diána
• Nagy Attila
• Németh Gábor
• Porzsolt Éva
• Széphalmi Júlia
• Szőke Laura
• Tóth Nikoletta eh.

• Közreműködik a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa

Alkotók:

• Díszlet- és animációtervező

• Vízvárdi András

• Jelmeztervező

• Rományi Nóra

• Zenei supervisor

• Kocsák Tibor

• Zenei vezető

• Köteles Géza

• Koreográfus

• Tihanyi Ákos

• Karmester

• Köteles Géza
• Oberfrank Péter

• Világítástervező

• Madarász János

• Szcenikus

• Szűcsborus János

• Hangtervező

• Farsang Áron

• Hangmérnök

• Farsang Áron
• Miskolczi Márton
• Póczak Bence

• Videotechnika

• Benkocs Gábor

• Operatőr

• Seregi László

• Vágó

• Forward Productions
• Nagy Ákos

• Fővilágosító

• Csornai Levente

• Korrepetitor

• Asztalos Rita
• Drexler Vajk

• Kórus korrepetitor

• Balog Tímea

• Tánckar korrepetitor

• Czakó Dóra

• Koreográfus asszisztens

• Balázs Dávid
• Horváth Renáta

• A rendező munkatársai

• Jenővári Miklós
• Molnár Ferenc
• Vaszilenko Eugenia

• Rendező

• Szirtes Tamás

 Szöveg: TIM RICE  - Zene: ANDREW LLOYD WEBBER

 Hangszerelte: DAVID CULLEN

 Fordította: Bárány Ferenc

 Az LW Entertainment Limited-del kötött megállapodás alapján.

 TM & © LW ENT LTD

 A Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével.