HAMUPIPŐKE… „two in one”… kettő az egyben, MESÉK a MESÉBEN, gondolatok a bemutatóról

Kelt: 2024.11.17

Egy olyan mesevilág, ahol több szereplő is van Hamupipőkén kívül a mesék birodalmából, igazi meseuniverzum elevenedik meg a szemünk előtt. Szórakoztató előadás született, mely egyedi, rendkívül eseménydús, pazar látványvilágával, rendkívüli zenei anyagával minden korosztály számára különleges élményt nyújt. Ez a Hamupipőke feldolgozás végre valami különleges, a többitől eltérő újdonság varázsával hat. Élvezetes családi vígjáték, tökéletes kikapcsolódás. Egy Bűbáj.

Egy olyan mesevilág, ahol több szereplő is van Hamupipőkén kívül a mesék birodalmából, igazi meseuniverzum elevenedik meg a szemünk előtt.

Hamupipőke története, amelyben a szegény, félárva lány elnyeri a herceg szívét, az egyik legismertebb mese világszerte. A történet egyik világhírű változata Charles Perrault francia meseírótól származik, amely Hamupipőke, avagy a kis üvegcipellő címmel, a Lúdanyó meséi című, 1697-es gyűjteményében jelent meg. A másik közismert változatot a Grimm testvérek jelentették meg 1812-ben.

Az eredeti mese:

Hamupipőke egy kereskedőember egyetlen leánya volt. Édesanyja halála után apja újból megnősült és egy gonosz mostohát hozott a házhoz. A mostoha és két gonosz lánya folyton megalázta Hamupipőkét, és a legnehezebb házimunkák elvégzésére kötelezték.Történt egyszer, hogy háromnapos bált hirdettek, amelyen a királyság ifjú trónörököse menyasszonyt választott magának.

A gonosz mostoha azonban nem akarta, hogy a lányainál szebb Hamupipőke magára vonja a herceg figyelmét, ezért a bálok estéin házimunkára kötelezte. Hamupipőke azonban nagyon szeretett volna elmenni a bálba, ezért az egyik nagynénjéhez fordult, aki boszorkány volt. A boszorkány egy csodálatos ruhát varázsolt Hamupipőkére, majd egy üvegcipőt adott a lábára. Egy tökből varázsolt hintóba ültette és a fal mellett szaladgáló egerekből csodás paripákat varázsolván útnak indította unokahúgát a bálba. Azonban figyelmeztette, hogy a varázslat csak éjfélig tart, mielőtt az óra elüti a 12-t, el kell szöknie a bálból.

Hamupipőke volt a legszebb a bálon. Olyan szép volt, hogy mostohatestvérei sem ismertek rá. A herceg azonnal beleszeretett. Azonban a bálról Hamupipőke elszökött, mielőtt az óra éjfélt ütött volna. Menekülés közben elhagyta az egyik üvegcipőt, amely a királyfi kezébe került. A herceg kihirdette, hogy feleségül veszi azt a leányt, akire a cipő illik. Országjárásra indult és személyesen próbálta fel minden hajadon lábára a cipőt. Hamupipőke házába lépvén a herceg először a két mostohatestvér lábára próbálta fel a cipőt, sikertelenül. Hamupipőke lábára azonban ráillett a cipő. A történetnek számos változata ismert szerte a világban, számtalan film és színpadi mű született belőle, a legismertebb ezek közül talán a Disney feldolgozás.

A Budapesti Operettszínház színpadán a november 15-én megtartott ősbemutatón azonban nem Grimm-, és nem is a Disney-Hamupipőke elevenedik meg. Ez egy magyar Hamupipőke. Nagyon mai modern, igazán magyaros változat, melyben a magyar népmese elevenedik meg, mely a lélek tudattalan föltárásával ötvözve érzelmes és humoros előadást kínál, amely kicsiket, nagyokat egyaránt elvarázsol. A darab nem egy klasszikus Hamupipőke sztori.  Ez egy nagyon modern családi operett-musical. Sokrétegű alkotás mely a család minden tagját elvarázsolja. A legkisebbeket, mert a darabban Hamupipőkén kívül a legismertebb, legnépszerűbb mesehősök mind felvonulnak, a kamaszokat, mert a mai életükre oly jellemző „életképeket” látják viszont az egyes jelenetek sajátosságai révén. A gyerekeket elkísérő felnőtt korosztály pedig a nagyon aktuális poénokon derül nagyokat. A darab már a nyilvános főpróbán is fergeteges sikert aratott ugyanúgy, mint a péntek esti ősbemutatón.

Hogy mennyivel másabb azonban ez a mese, mint az eddig ismert változatok, az már az első percekben kitűnik: a koreográfia és a fennkölt dalolászás ugyan önmagában még nem rejt magában semmi furcsát, az már inkább, hogy ezek milyen köntösben lettek színpadra varázsolva. Pejtsik Péter zeneszerző azon döntése, hogy népdalokkal turbózza fel a cselekményt alapvetően meglepőnek, hovatovább ötletes, jó döntésnek bizonyult.

Egy eklektikus alkotás, melyben sokféle mesevilág jelenik meg a népmeséktől a tündérvilágig, sőt a darabban a csángó folklór is erőteljesen jelen van, hiszen az árvaság és a szerelem ábrázolása a szerelmes népdalokban a legszívbemarkolóbb.

A bálon a vidámság ábrázolása az egyszerű népzenétől, csűrdöngölő, csujogató, a csárdások után, a polka, valcer, majd a pörgős bugi-vugi már átmenet a mai korunkba, mely egy izgalmas, kulturális keveredés… Többféle zenei stílus jellemzi. A mű zeneszerzőjének, Pejtsik Péternek köszönhetően a népdalok világát idéző zenei hagyományok, vagy a tündérzenék ugyanúgy visszaköszönnek a darabban, mint a dallamos operett, opera áriák és a nagyívű musical dalok.

A díszlet és látványtervező, Ferenczfy-Kovács Attila munkáját dicséri a káprázatos mesevilág megteremtése. Az óriási LED-fal látványos díszletként még lenyűgözőbbé teszi az élményt, igazi, tündéri mesevilágot varázsol a szereplők köré. Szürreális híd a múlt és a jelen között. Különleges térkompozíciók jellemzik. Kihagyhatatlan a meséből az udvari bál és a csodakeringő meseszép megvilágításban, a tökhintó, de megelevenedik a nézők előtt a csodaerdő meseszép hátteréből kiemelkedő gombaházikó, üvegcipellő és számtalan egyéb gyönyörűség is.

A történet írója Orbán János Dénes nagyon jó érzékkel meghagyva az eredeti sztorit, kicsit itt-ott csavart egyet a mese fonalán a mai közönség számára befogadhatóbbá téve azt. Jó ízléssel, kreativitással és megfelelő arányérzékkel teszi ezt, mellyel egyáltalán nem vette el az eredeti mese varázsát, sőt inkább hozzáadott kicsit. Sokkal egyedibb lett ettől az egész történet. Az előadásban felvonulnak az eredeti mese szereplői: van benne a gyerekek legnagyobb örömére árva leány, királyfi, gonosz mostoha, tündérkeresztanya, gonosz boszorkány, tündérek hada, kis állatok, bár itt az eredeti mesétől eltérően Hamupipőke legjobb barátai nem a pincébe zárva a kisegerek, hanem a padlásszobába száműzve a kedves doromboló cicák.

A királyfi menyasszonyt keresve végigjárja a mesevilág összes, feleségnek jó eséllyel számba vehető fiatal lányát, Csipkerózsikát, Hófehérkét, de mivel a birodalomban nem talál egyetlen alkalmas hercegkisasszonyt sem, így az egyszerű nép között kezd el feleséget keresni, beleszőve ezzel a gyerekek közkedvelt meséinek szereplőit is. Van itt Héttörpe, sárkány, aki szintén feleséget keres, tündérek hada, akik szitakötő szárnyaikkal kicsit Pán Péter alteregói. Az egész meseuniverzum megjelenik ebben az előadásban. Mindez fantasztikus, színpompás a rajzfilmeknél is csodálatosabb mesevilággal a háttérben.

Családoknak szánt produkció lévén, élvezhetővé kellett tenni a kamaszok számára is egy ilyen nagy volumenű előadást. A határtalan írói fantázia eredményeként Orbán János Dénes nagyon jó érzékkel modernizálta az egyes szereplők játékát, melyben a fiatalok a mai életükre oly jellemző pillanatokat láthatnak:

Hófehérke a konkurens herceggel egymásra találva boldogan szelfizik, a királyfi itt segway-en közlekedik feleséget keresve kicsiny országában, míg a hoppmestere elektromos rolleren „száguldozik” utána… Fiatalos, a mai gyerekek, kamaszok szemével láttatja az egyes karaktereket, hiszen ők már ebben az impulzusban nőnek fel, ez áll hozzájuk közelebb. Az alkotók igyekeztek a mai elvárásoknak megfelelően tálalni a mesét.

Végtelenül sokrétű, összetett előadást élvezhet a néző, melyben a darab megálmodói gondolva a gyerekeket elkísérő szülőkre is, nagyon aktuális humorral tették a felnőtt korosztály számára is élvezetessé a darabot, mert  a klasszikus elemek mellett teli van modern megoldásokkal is. A poénok nagyon ütősek, a nézőtéren hatalmas derültség, amikor az uralkodót focimeccs közben semmi más nem érdekli, a kancellár pedig állandóan szabadságon van… Ebben az előadásban minden korosztály megtalálja, ami számára élvezetes, üdítő szórakozás.

Az előadás előtt komolyan foglalkoztatott a gondolat, lehet-e modern köntösbe öltöztetni és újat mondani a széleskörben ismert meséről? Az előadás végén megnyugtató volt a tudat, igenis lehet! Ez a Hamupipőke mese vicces és groteszk is egyszerre, vidám, játékos, néhol kicsit szürreális jelenetekkel tarkított, csodálatos tündérvilág. Igazi mese, hiszen a mesék világában minden lehetséges, repülő mostoha, aki igazi boszorka, Csipkerózsika, aki álmából felébresztve rögtön a kávéját kéri és nem a herceget…

Szereposztás 2024. november 15.

Nagy Alma Virág (e.h. SZFE): Rózsa, később Hamupipőke, árva hajadon

Gyönyörű, hamvas, üde szépség, aki nagyszerű átéléssel ábrázolta Hamupipőke, az elején még Rózsa szenvedését, az árvaság, édesanyja elvesztése miatti fájdalmát. Amikor édesanyja sírjánál kétségbeesetten énekel az árvaságról és minden lány álmáról: „… nem jött a herceg, nem jött a ló, és megtudtam ki vagyok, egy árva lány, egy virág csupán…” kicsit egy másik Rózsára emlékeztette a nézőt egy régi musicalből, a Menyasszonytáncból Rózsi dalára: Senkim sincs… ugyanazok a szívfájdító gondolatok. Gyönyörűen, végtelenül kifejezően mutatta meg Rózsa, később Hamupipőke egyszerű, tiszta lelkét. Egyszerűen lenyűgöző, hangja, játéka és e kettő összhangja nála. Ígéretes tehetség ez a törékeny, fiatal lány, aki most megmutatta, micsoda drámai erővel rendelkezik. A szerepben megcsillantotta a fiatalság minden báját, gyöngédségét, kedvességét, de alázatát is. Az első felvonásbéli dala az anyák napi hálaadáson, a templomi misén az est egyik fénypontja volt.

„Nem vagyunk árvák, van édesanyánk, ki a magas mennyekből gondot visel ránk. Fehér rózsaszál mennyből leszálltál, ami kicsi szívünkben kivirágoztál.” Hangja megindít, ellágyít, ajkán a dallam valósággal kivirágzik. Az ő Hamupipőkéje egy angyali teremtés, egyszerűen elbűvölő.

Kocsis Dénes: A Herceg

Kocsis Dénes játéka a kicsit nyámnyila, szegény herceg szerepében, aki nem talál magának egyetlen valamirevaló hercegkisasszonyt sem a birodalomban, aki helyett az apja akar menyasszonyt találni, nagyon jól eltalált karakterformálás. A kicsit ügyefogyott, félárva királyfi szerepében nagyon szerethető jelenség a színpadon amint szinte kétségbe esve énekli:

Ki lesz a kedvesem? Ki lesz az én babám? Olyannyira, hogy a közönség, a kicsik mindenképp megsajnálják és szeretnének segíteni neki megtalálni az igazit. Miután a templomban, álruhában elvegyülve a tömegben meglátja a legszebb „Rózsaszálat” és beleszeret, már egy határozott, igazi férfiként folytatja a keresést.

Szerelmi duettjük melyet a két árva az édesanyjuk sírjánál énekel szerelmükről mesélve halott édesanyjuknak, a darab egyik legszebb betétdala és könnyfakasztó pillanata:

„Szerelmes vagyok, szerelmes, a szívem nem engedelmes…”

„Én vagyok, én a te rózsád, én vagyok a te nagy álmod,

A kártyákat tündérek osztják te vagy kit sosem találok… túl szép, a legszebb szerelem.”

Kocsis Dénes ebben a dalban teljesedett ki igazán, hatalmasat énekelt, gyönyörű csillogó hangokon. Bizsergetően jó volt hallgatni. Megható pillanatokkal ajándékozták meg ezzel a duettel a közönséget.

Ennek a gyönyörű duettnek a dallamvilága kicsit emlékeztet egy réges-régi rockopera legszebb betétdalára, az Ilyen szerelem illik krónikába című dalra, bár az egy teljesen más történetből fakadt akkor.

 Kiss Diána: Firtos, Tündérkirálynő

Bár a darab címe Hamupipőke, ennek a feldolgozásnak az igazi főszereplője a Tündérkirálynő, vagy tündérkeresztanya, kinek hogy tetszik. Ő meséli a történetet: "egyszer volt, hol nem volt". Ő mozgatja a szálakat, irányítja az eseményeket, neki van a darabban a legtöbb szerepe, és nagyívű dalai. Bár dalai nagyon operásra sikerültek, ami a kicsiknek egy mesében nem biztos, hogy élvezet, viszont a felnőttek igazán értékelik a dalok utáni tetszésnyilvánításból ítélve.  

Kiss Diánának nagyon jól áll ez a szerep, ki is élvezi minden pillanatát, igazi jutalomjáték ez számára. Ruhái, megjelenése igazán mesébeillő, hatalmasakat énekel, a bál alatt pedig úgy ropja a csárdásra, hogy minden porcikájával táncol. Minden pillanatban sugárzik róla, mennyire élvezi a szerepepét.

Pejtsik Péter gyönyörű valcert komponált a tündérkirálynőnek, melynek már a címe is sokat elárul a bimbózó szerelem kivirágzásáról: Légy te a tavaszom, a tündérmesém…

 Fischl Mónika: Gertrúd, a mostoha

Mónika az örök primadonna, akit minden eddigi szerepében gyönyörű, jóságos, fülig szerelmes dívaként szerettünk. Most végre kilépve a komfortzónájából megmutatja, mennyire jól áll neki a negatív szerepkör is. Ebben is fantasztikus tud lenni, egy igazi behízelgő, álnok fúria. Olyan jól játssza a mostoha szerepét, hogy szinte lubickol benne. Annyira utálatos, gonosz figurát formál, hogy az már szerethető. Ha a saját igazságát nézzük, és jobban belegondolunk, nem is igazán gonosz, „csak” egy mindenre elszánt anya, aki a legjobbat akarja a saját gyerekeinek.

Mesterien hálózza be és vezeti az orránál fogva Lajost, Hamupipőke apját. Fischl Mónika minden porcikájával játszik, igazi szívdöglesztő, köpönyegforgató zsarnok, arcjátéka pedig lenyűgöző, azok a fintorok haláliak. A darab végén a cipellő próbálásnál a történet írója, Orbán János Dénes meghagyta a Grimm mese eredeti, kicsit horrorisztikus változatát, melyben a herceg megszerzése érdekében Gertrúd megrövidíti lányai lábújját, hogy passzoljon valamelyikre a topánka.

Fischl Mónika szerepformálása fantasztikus, kaján vigyorral, ellentmondást nem tűrő felsőbbrendűséggel, kezében a késsel igazi véreskezű némber, egy igazi sötét lelkű boszorka…

Földes Tamás: Nevenincs király

Nem ez az első királyi szerep az életében, de ez az alakítása kamaszos szlenggel élve: Király! Fantasztikus, csupa humor, groteszk, végtelenül élvezetes alakítás. Földes Tamás nevesincs királya még a János vitézben alakított francia királynál is egy fokkal hisztisebb. Az uralkodó figurájának megformálása itt kicsit groteszk, de nagyon összetett ábrázolásmóddal válik komikussá.

Szerepe szerint a királyfival félelmetes és erőskezű akar lenni, mindeközben pedig a fenséges vonások ötvöződésével, a kedves, néha kicsinyes, komikus elemekkel, a gyerekekben a rémület és nevetés együttes hatását váltja ki, pont olyan, mint egy rossz gyerek. Aki mellesleg, ha focit lát, semmi más nem érdekli…

Kelemen Fanni: Szerénke, Drahos Evelin: Lukrécia, mostohanővérek

Királyurunknál már csak Szerénke és Lukrécia, a két mostohanővér hisztisebb. Két önző, toporzékoló, nyafogó, égetnivaló nőszemélyt formálva nagyszerűen játszanak, olyannyira, hogy az ember tenyere viszket és két kiadós pofonért kiált.

Németh Attila: Kutykurutty - hopmester, udvari manó

Bár Németh Attila, mint Kutykurutty udvari manónak kicsit nagyranőtt, hoppmesternek tökéletesen vicces figura, aki árkon bokron át hűségesen követi a királyfit.

Pálfalvy Attila: Lajos, kereskedő, Hamupipőke édesapja

Az eredeti mese szerint Hamupipőke édesapja miután feleségül veszi a mostohát, meghal. Az alkotók nagyon jó érzékkel ebben a változatban végigviszik az apa szerepét a történetben. Az apai szeretet és az, hogy ő ismeri legjobban a lányát és mégsem törődik vele eléggé, egy plusz drámai vonalat  képvisel. Hamupipőke apja egy tesze-tosza báb az erőskezű, akarnok Gertrúd mellett, aki azért a darab végén a sarkára áll, mert belátja hibáját:„Nem óvtam meg lányom, annyira bánom…”  Nem ez most az életem nagy pillanata énekli megtörten, a darabban viszont ez a jelenet Pálfalvy Attila nagy pillanata. 

Bujdosó Anna Szaffi cica és Sík Milán Jónás, a kandúr szerepében Hamupipőke legjobb pajtásait alakítva fantasztikusan játszva szemléltetik az állatok kedves tulajdonságait, dörgölőzve, dorombolva, hízelegve, lesben állva mindenhová követik. Érdemes nagyszerű játékukat is figyelemmel kísérni a történet kibontakozása közben. Bár csupán mellékszereplők, de jelenettolvajként követelik maguknak a figyelmet megérdemelten.

A mese üzenete a gyerekek számára, mint minden meséé, hogy a jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz pedig a büntetését. A felnőtteknek a mese mögöttes tartalma lélektani jelentőségű, hiszen szól az árvaság velejárójáról, a kiszolgáltatottságról, a csonkacsaládokban fellelhető konfliktusokról, a felelőtlen szülők tetteinek következményeiről, melyek nagyon aktuális problémák napjainkban is.

Az előadásban szereplő valamennyi művész tudása legjavát adva a legtöbbet hozta ki a szerepéből, karakterük egy-egy uralkodó jellemvonását maximálisan kidomborítva. Mindenkin látszott, hogy jól érezték magukat a szerepükben, önfeledten, igazán JÁTSZOTTAK.

Szórakoztató előadás született, mely egyedi, rendkívül eseménydús, pazar látványvilágával, rendkívüli zenei anyagával minden korosztály számára különleges élményt nyújt. Ha tehát egy vicces, ironikus, az eredeti alapanyagot felforgató, maivá tevő, de mégis szíve mélyén romantikus tündérmesét szeretnének látni, feltétlenül nézzék meg a Hamupipőkét. Már kismillió Hamupipőke változat készült szerte a világban, mind ugyanaz a sztori, de ez a Hamupipőke feldolgozás végre valami különleges, a többitől eltérő újdonság varázsával hat. Élvezetes családi vígjáték, tökéletes kikapcsolódás. Egy Bűbáj.

A mese végén a slusszpoén: a boldog esküvői háttérben mindenki megnyugtatására hatalmas betűkkel értesítik a nézőket, hogy Lukrécia és Szerénke is elnyerte méltó "jutalmát" párra talált, feleségül vette őket a sárkány, de ne izguljon senki, mert hercegkisasszonyként bánik velük. Hatalmas derültség a nézőtéren... Végső konklúzió: a mesékben minden lehetséges!  talán ezért szeretik a kis felnőttek és a nagy gyerekek is egyaránt, hiszen mindenkiben szíve mélyén mindig ott él a gyermek. 

Az előadásra jegyek még elérhetőek! Jegyvásárlshoz kattints ide!

Írta: Kókainé Ibolya

Fotók: Budapesti Operettszínház / Janus Erika, Juhász Éva /

 Szereposztás

Nagy Alma Virág (e.h. SZFE): Rózsa, később Hamupipőke, árva hajadon
Kocsis Dénes: A Herceg
Kiss Diána: Firtos, Tündérkirálynő
Fischl Mónika: Gertrúd, a mostoha
Földes Tamás: Nevenincs király
Németh Attila: Kutykurutty - hopmester, udvari manó
Pálfalvy Attila: Lajos, kereskedő, Hamupipőke édesapja
Kelemen Fanni: Szerénke, mostohanővér
Drahos Evelin: Lukrécia, mostohanővér
Bardóczy Attila: Kancellár
Bujdosó Anna: Szaffi, cica
Sík Milán: Jónás, kandúr
Hasznos Dóra: Csipkerózsika, hercegkisasszony
Hortobágyi Brigitta: Hófehérke, hercegkisasszony
Simon István: A Herceg a fehér lovon, kávéval, a konkurencia
Köleséri Sándor: Hasfelmetsző Babszem Dzsingisz - hóhér
Vati Tamás: Táltos
Szalay Ágnes (e.h. SZFE): Vasorrú bába
Molnár István: Pap

 Alkotók

Orbán János Dénes: Írta és dalszöveg
Pejtsik Péter: Zene
Tassonyi Zsolt: Zenei vezető
Hruby Edit: Társ zenei vezető
Szabó Mónika: Karigazgató
Dreiszker József: Világítástervező
Pejtsik Péter: Hangszerelés
Veréb Diána: Jelmezkivitelező
Fülöp Tímea: Koreográfus-asszisztens
Németh Zsuzsanna: Koreográfus-asszisztens
Nagy Bea: Rendezőasszisztens
Tucker András: A rendező munkatársa
Zachár Lóránd: A koreográfus munkatársa
Gombai Szabolcs: A koreográfus munkatársa
Ferenczfy-Kovács Attila: Díszlet és látványtervező
Berzsenyi Krisztina: Jelmeztervező

Bozsik Yvette: Rendező-Koreográfus

Megosztás: