A Három Testőr, avagy a négy muskétás dalra fakad Beszámoló a Szegedi Szabadtéri sikerprodukciójáról

Kelt: 2025.08.10

Ármány, szerelem, kaland, humor minden mennyiségben a Dóm téren. Nagyon mai, vagány, sokrétű előadás, mely a közönség érzelmeire hat, nevettet, de a lírai részek könnyeket tudnak csalni a nézők szemébe. Grandiózus alkotás, végtelenül szórakoztató, elkápráztató, tanulságos mondanivalóval, velős igazságokkal teli előadás. Felhőtlen, minőségi szórakoztatás.

 Ármány, szerelem, kaland, humor minden mennyiségben a Dóm téren.

 

Ha minden idők legtöbbször megfilmesített regényét keresnénk, akkor Alexandre Dumas, A Három Testőr című alkotása alighanem utcahosszal győzne. Dumas mesterműve 1844-es megjelenése óta generációkra volt hatással, a világirodalom megkerülhetetlen klasszikusa lett. Nem csoda hát, hogy a mozgókép születése után néhány évvel már a vásznon is feltűnt D'Artagnan és három cimborája.

A Három Testőr történetét számtalan film, színdarab dolgozta már fel és a közönség érdeklődését valahányszor kivívta, mivel a történet sodró lendülete, a jól ismert klasszikus regény és a karakterek népszerűsége széles rétegeket vonzott mindig. Alexandre Dumas, teljes nevén Dumas Davy de la Pailleterie (1802. július 24. – 1870. december 5.) francia író, legismertebb művei kalandos történelmi regények, amelyek a világ legolvasottabb francia írójává tették.

Ifjúságom egyik legkedvesebb és talán legmeghatározóbb olvasmányélményéről szól. Úgy gondolom ezt a könyvet, illetve a belőle készült számtalan tv-s vagy mozifilmet mindenki látta. Ez az a történet, amiben kaland, ármány és szerelem sok humorral jelenik meg.

Olvasás, vagy filmnézés után minden kamaszfiú d'Artagnan akar lenni. A testőrök jelmondata pedig a hű barátság, önzetlen segítség, a becsület szinonimájává vált. Ez mindörökre bevésődik az olvasóba, illetve a nézőbe. A három testőr ma is évszázadok múltán, izgalmas, megunhatatlan darab, amelyet most nem film, nem színdarab, hanem musical formájában láthat a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége.

A legendás dalszerző testvérpár, Rob Bolland és Ferdi Bolland lendületes dalaival, André Breedland szövegkönyve alapján a Dóm térre érkezett A 3 testőr musical 2025. augusztus 8-án.

A musical magyarországi ősbemutatója 2006. október 13-án volt a Budapesti Kongresszusi Központban olyan nagyszerű színészek előadásában, mint Milady de Winter - Détár Enikő, Constance - Füredi Nikolett, Aramis - Magócs Ottó, Rochfort - Rékasi Károly, Buckingam herceget - Kautzky Armand. Az akkori és mostani előadás érdekessége, hogy mindkettőben Richelieu bíborosként Feke Pál lépett színpadra.

Nagy várakozás előzte meg a Szegedi Szabadtéri Játékok legújabb zenés szuperprodukcióját, a kiválóságok egész sorát felvonultató előadást. A Dóm téren augusztus 8-án bemutatott, A három testőr című darabban olyan sztárok fakadnak dalra, mint Ember Márk, Veréb Tamás, Brasch Bence, Koltai-Nagy Balázs, Feke Pál és sorolhatnánk. A közismert hősök, Athos, Porthosz, Aramis történetét feldolgozó produkció igazi csemegének ígérkezett, mely maximálisan beváltotta a premieren a közönség reményeit.

A 17. század szuperhőseit hozta el a Dóm térre a rendező, Szente Vajk Jászai Mari-díjas, érdemes művész egy teljesen új, a mai ember számára is befogadható, érdekfeszítő, dinamikus megközelítésben, a Dóm tér kiváló adottságainak maximális kihasználásával. A páratlan méretű színpad adta lehetőségek nagyszerű helyszínt biztosítottak a musical lendületes tömegjeleneteinek. Az előadás látványvilága, a modern jelmezek, melyek hangulatukban mégis az adott kort idézik meg, egyszerűen szemkápráztató. Nyaktörő párbajok, izgalmas akció jelenetek, titkos találkák, macska-egér játék folyik a hatalomért és a boldogságért hazánk legnagyobb színpadán parádés kiállításban.

 

Szente Vajk gondolt egy merészet és ugyanúgy, mint anno a kétezres évek elején az akkor a Budapesti Operettszínház élén álló Kerényi Miklós Gábor az Oltári srácok színpadra álmodásakor 2007-ben úgy gondolta kishazánkban van a szerepre öt kiemelkedő tehetségű fiú, 2025-ben Vajk is megtalálta azt a négy fiatalt, akikre felépítette a darab történetét, mert ők négyen a fiatal színész nemzedék mai kiválóságai. Tehetségesek, erősek, tettrekészek, igazi szuperhősök, ha kell, mint ahogy Dumas megálmodta a 17. századi szenvedélyes, mindenre képes fiataljait.

Nagyon mai, vagány, sokrétű rendezés, mely a közönség érzelmeire hat, nevettet, de a lírai részek könnyeket tudnak csalni a nézők szemébe. Egy monumentális, lenyűgöző hatású alkotás született, amely mondanivalójának fontosságával, terjedelmével felemelő érzést kelt, ámulatba ejti a nagyérdeműt. Grandiózus alkotás, amely különösen nagy arányaival ér el csodálatot kiváltó hatást. Végtelenül szórakoztató, elkápráztató, tanulságos mondanivalóval, velős igazságokkal teli előadás született a Dóm téren ismét.

A musical erejét a gazdag változatosság adja: hiszen az előadásban nincs két egyforma párbaj, pedig a történet hemzseg az összecsapásoktól. Az események sokszínűsége, a finoman jelen lévő, még egészségesnek ható vérszomj és szadizmus, valamint a darabot átható visszafogott erotika mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy A három testőr frenetikus előadás legyen. A színes, grandiózus díszlet és az ízes humor tovább fokozza ezt az élményt. Nagyszerű megoldás, ahogy az események, az akciójelenetek szinte filmszerűen peregnek a néző szeme előtt. Látszik a rendező mennyire járatos a három testőr filmek világában, ezt a néző legjobban a nyakék visszajuttatásának ötletes megoldásakor érzékeli, mivel  d'Artagnan itt is az ikonikus filmhez hűen egy csilláron lógva ejti az utolsó pillanatban a királynő kezébe az ominózus ékszert. A színpompás rendezés, diszlet és jelmezek csúcspontja a király születésnapi bálján érzékelhező, mely a jeles eseményhez hűen hatalmas tűzijátékkal veszi kezdetét.

Nagyszerű rendezői elgondolások sora teszi szemléletessé a díszletekkel is az egyes szereplők jellembeli tulajdonságait. Ennek leghatásosabb megjelenítése a bíboros hatalomvágyát jelképező földgömb, melynek tetején a vér színét szimbolizáló vörös zászlók sokasága között énekli Feke Pál álnok bíborosa a világuralomra törő, frenetikus dalát. Hátborzongató hatású a látvány. Rákay Tamás díszlettervező és Kovács Yvette Alida jelmeztervező egy korhű, mégis nagyon mai, modern színpadi világot álmodtak meg, mely a 17. századi Franciaország hangulatát idézi.

A darab zenei világa nem a tipikusan musical dalokra jellemző, egyedi, popos, rockos, nagyon összetett hangzás, mely néhol dinamikus, viszont sokszor lírai, mely a közönség érzelmeit veszi célba. A nagyon szenvedélyes zene bár modern hangzású, mégis az adott korra jellemző elemeket tartalmaz. A darabban elhangzó dalok önállóan is megállnák a helyüket, igazi slágergyanús dallamok.

A szédítő fordulatokban bővelkedő darabban egytől egyig feltűnnek Alexandre Dumas kultikus regényének jellegzetes alakjai, a három testőr, majd a négy muskétás ellenfelei és szövetségesei.

A történet röviden, bár nem hiszem, hogy van olyan, aki ezt ne ismerné valamilyen formában:

A regény cselekménye a gyenge kezű XIII. Lajos uralkodása alatt játszódik. Abban a korban, amikor egymást érik a cselszövések, udvari intrikák, amikor nyom nélkül tűnnek el udvaroncok, katonák, gazdag polgárok, mert keresztezték a mindenható Richelieu bíboros útjait.  D’Artagnan 1625 áprilisában indul el Párizsba, hogy valóra váltsa legnagyobb álmát: testőr akar lenni. A regény főhősei a királyi testőrség három tagja:  Athos, Porthos és Aramis és a vidéki, elszegényedett nemesi családból származó D’Artagnan. A három testőr, akik négyen vannak, hiszen a kalandosra sikerült megismerkedésük után a négy férfi elválaszthatatlan jó baráttá válik. Igazi összetartó, férfibarátság ez.

 

A fiatal, kissé zöldfülű, tapasztalatlan  D’Artagnan az  idősödő kocsmáros csinos, fiatal feleségével, Constance Bonacieux-vel, azonnal szerelembe esik. A hölgy nem másnak, mint Ausztriai Anna királynénak varrónője és bizalmasa. Házasságuk XIII. Lajossal boldogtalan, a királyné az angol főminiszterrel, Buckingham herceggel flörtöl. Constance és D’Artagnan segítenek nekik találkozni, amikor a királyné könnyelműen megajándékozza lovagját a híres nyakékkel, amelyeket eredetileg férjétől, a királytól kapott... ez adja a regény alaptörténetét, hiszen beépített kémeitől a bíboros tudomást szerez az ajándékról, és fondorlatos bosszút tervez a királyné ellen.

Bepillantást kapunk az udvari intrikákba, feltűnik a szerelem, a bosszú, és cselszövésekben sincs hiány.  D’Artagnan és barátai elindulnak Londonba, hogy visszakérjék a gyémántokat Buckinghamtől. Az út tele van a bíboros csapdáival. Athos, Porthos és Aramis börtönbe kerül, csak D’Artagnan érkezik meg Angliába. Visszaszerzi az ékszert, és elviszi Anna királynénak, épp időben, hogy megmentse annak becsületét.

Közben megismeri Milady de Wintert, nehezen tud ellenállni a nő bűverejének, bájának. Érzi, gyanítja, hogy a Milady a bíboros kéme. Felfedezi a nő rejtegetett titkát: észreveszi, hogy a Milady vállába liliomot égettek, ami a bűnösök jele. Eszébe jut egy történet, amelyet Athos mesélt neki egyszer, és megdöbbenve jön rá, hogy a Milady nem az a nemes angol hölgy, akinek hitte, hanem valójában Athos halottnak hitt felesége...

A sok kaland és fordulat mellett történelmi igazságokra is bukkanhatunk a regényben: a hugenották elleni harc La Rochelle -ben, a Franciaország és Anglia közti háború. A történetnek remek hátteret ad a történelem. Valós helyzetek, alakok teszik hitelesebbé a darabot.

D'ARTAGNAN: EMBER MÁRK, aki már a Koldus és királyfiban is bizonyította mennyire jól állnak neki az ehhez hasonló kosztümös szerepek, fantasztikus, milyen átéléssel bújik az ilyen nehéz sorsú kalandorok bőrébe. Tökéletesen magáévá teszi a fiatal, kissé még zöldfülű, szenvedélyes, de alapvetően tiszta szívű D’Artagnan karakterét. Hatalmas lendülettel alakítja az elején még kissé esetlen, de humorbomba, semmitől vissza nem riadó fiú megszemélyesítését, aki az első találkozását a három testőrrel is viccel üti el:

„Akkor lesz ebből a párbajból valami, vagy inkább szópókerezzünk…”

 Ez a darab, bár a címe a három testőr, valójában azonban a forróvérű, mindig tettrekész, semmitől vissza nem riadó gascognei ifjúról szól, mint ahogy azt a darab elején Ember Márk teljes hevületben énekli:

„Ez az a nap minden most indul el, s nem akad, aki nem irigyel, egy kalandregény mely csak rólam szól, így lesz valóság az álmokból…” Márk eszméletlen lendülettel él végig a szerepben, olykor felszántja a színpadot, máskor könnyeket csal a nézők szemébe.

Apjához fűződő kapcsolatát megható érzékenységgel ábrázolja végig a darab során. Megdöbbentő, katartikus hatást gyakorol a nézőre dalával apja halálhíréről olvasva, szeretettel teli gyerekkorára emlékezve:

„Apám, én benned láttam hősömet. Apám hagytad, hogy győzzek én, nem volt még jobb szülő a földtekén. Apám olyan erős és derék… mint te, hogy lehetnék”

Megrázó felismerése azután a darab végén az előadás legszebb pillanata, amikor halott apjáról, apjának már így énekel.

„Apám én véghez vittem álmaid…Nap, mint nap elkísérsz, fülembe súgod azt, hogy semmi vész. Nap, mint nap bátorítasz mintha itt lennél, így tisztán láthatom, te vagy a síron túli támaszom. Így lettem férfivé, ki harcra mindig kész. Apám olyan erős és derék… apám bennem élsz.”

 

Ember Márk végtelenül energikus, szenvedélyes alakítást nyújt D’Artagnan emblematikus figurájának megmutatásával. Nagyszerű alakítás.

ATHOS: KOLTAI-NAGY BALÁZS a tragikus hősszerelmes a darabban, aki csalódását a szerelemben, az imádott nőben végtelen fájdalommal énekli. Egy olyan férfi, aki kicsit belehalt ebbe a szerelembe:

„Egy kristályangyal volt. és most itt maradt egy szánalmas félholt.” Hátborzongató hitelességgel ábrázolja Athos lelke mélyére elrejtett bánatát.

PORTHOS: BRASCH BENCE a nőfaló életélvező, nagyszájú, de hatalmas szívű muskétás, aki először mindig a hasára gondol, minden más csak az evés után jöhet.

ARAMIS: VERÉB TAMÁS a jóságos, ájtatos hívő lélek, aki úgy érzi ebben a romlott világban igazságot szolgáltatni már csak a kard erejével lehet.

„Ott leszel nekünk és ott leszünk neked, diadalt arat a csapatunk. Egy mindenkiért, mindenki egyért.”

Az ő kvartettjük bár lelkük mélyén különböző „hangszereken” játszanak, vérmérsékletük, igaz barátságuk, királyukhoz való hűségük a végsőkig összetartja őket. A barátság, a hűség, a bajtársiasság legszebb példája az ő négyesük híressé vált szállóigéjükkel: „Egy mindenkiért, mindenki egyért!”

A darab a felhőtlen szórakoztatás mellett példaértékű tanulsággal szolgál igaz barátságról, hősiességről, haláltmegvető bátorságról, mindent elsöprő szerelemről.

MILADY DE WINTER: VARGA-JÁRÓ SÁRA egy tragikus hős, boldogtalan szerelmes nő, aki megveti a férfiakat, egyszerre csábító, bosszúálló, és kiszolgáltatott a férfiaknak. A gonosz és gyönyörű Milady ármánykodása, sötét titka még izgalmasabb figurává teszi, talán a darab legösszetettebb, legizgalmasabb karaktere.

Sára nagyszerűen tárja fel a Milady könyörtelen, hidegvérű természetét, de ha jobban megismerjük az általa megformált hősnő lényét, kiderülhet, hogy egy olyan emberről van szó, akivel akár még szimpatizálni is lehet, a néző szinte már sajnálja, hiszen tettei indítéka, hogy múltját tisztára mossa, akár még érthető is, csupán az eszköz, amihez folyamodik vált ki megvetést a nézőből. Igazi intrikus, bosszúálló karaktert formál, miközben próbálja megértetni a nézővel a negatív karakter igazságát is. Alakításában megmutatja, ez a nő nem egyszerűen csak gonosz, hiszen cselekedeteinek indítéka jogos.

RICHELIEU BÍBOROS:  FEKE PÁL a „Vörös Eminenciás” egy ember, aki a vallás és Isten nevében minden aljasságra képes, sőt azt képzeli magáról, egyenesen ő az Isten, minden hatalommal bír minden ember felett, legyen az a királya, vagy egy szegény alattvaló.

Alakítása olyan hiteles, hogy a néző már-már megsajnálja, mert elhiszi, elhiteti magáról, hogy amit tesz, mindent a mindenható nevében cselekszik.

CONSTANCE: KOVÁCS GYOPÁR a tisztaság és jóság megtestesítője, ő az, aki a naivitást és a pozitivitást képviseli ebben a romlott világban. Kovács Gyopár megformálásában Constance nem csupán egy jókislány, aki nem csak szépségével, kedvességével hívja fel magára a figyelmet.

Neki is vannak kétségei, félelmei, miközben maga a talpraesett őszinteség. A néző nagyon tud vele azonosulni, mert olyan emberi értékeket képvisel, ami a mai életünkben is becsülendő tulajdonság.

BUCKINGHAM HERCEG: FEHÉR TIBOR az angol király kegyence, a reménytelenül szerelmes karakter, aki az elérhetetlen nő után sóvárog. Szerepformálása tartása, az egész kiállása egy igazi nemes, angol úr megmutatása. Anna királynővel közösen franciául énekelt szerelmes daluk pillanatai gyönyörűségesen szép jelenet.

BONACIEUX:  NAGY SÁNDOR bár kis szerep, de fantasztikusan hozza az arrogáns, durva, részeges kocsmárost, aki félelemben tartja Constancet.

KOMÉDIÁS:   BORSI-BALOGH MÁTÉ Középkori királyi udvart el sem lehet képzelni komédiások, udvari kikiáltók, mesemondók nélkül. Ő az, aki nem szimplán környezetének szórakoztatója volt, hanem a hatalom szerves része, a történet igazi krónikása is. Az udvari komédiás a törvényeken kívül, azok fölött állt. Nem szolga volt, nemcsak komédiás, hanem mintegy a király árnyéka. Máté nagyszerűen hozza egy szókimondó közönséges pojáca alakját, általa van jelen az egyenesség, a képmutatás nélküli igazság az uralkodói udvarban, ahol mindenki nyájasan és szemrebbenés nélkül hazudozik, csak a nagyszájú komédiás nevezheti néven a dolgokat fantasztikus iróniával. Borsi-Balogh Máté komédiása szerves része az előadásnak. Nagyszerűen keretbe foglalja a történetet. Ő indítja a darabot, majd ő meséli el a muskétások viszontagságos kalandjait fergeteges humorral.

XIII. LAJOS KIRÁLY: DINO BENJÁMIN tökéletes alakításával nagyszerűen láttatja az ifjú, gyermeteg lelkű királyt, aki helyett Richelieu bíboros, első minisztere kormányoz. Az ifjú király vakon megbízik a bíborosban, de végül hűséges muskétásai és Anna királynő érzékenysége, szeretet-szerelem utáni vágya felnyitják a szemét, felnő a feladathoz, amit a királyság megkövetel tőle.

ANNA KIRÁLYNÉ: CSOBOT ADÉL nagyon jó választás volt egy olyan királynő megformálására, akit gúzsba kötnek az udvari szabályok, aki sóvárog a szerelem, szeretet után. Tökéletesen hozza a bájos uralkodó szerepét, egy olyan királynőét, aki felemeli férjét, a szeretet erejével végül méltóvá teszi az uralkodásra.

A darab valamennyi szereplője teljes mértékben éli a szerepét, tökéletesen megmutatva a karakterek tipikus szerepbéli vonásait. Nagyszerű, felejthetetlen alakítások születtek a színpadon.

„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél! Dumas romantikus regényének hősei, a három testőr kalandjai lassan kétszáz éve vívják ki lelkesedésünket. A négy legendás kardforgató, Athos, Porthos, Aramis és D’Artagnan, valamint az ármány nagymesterei, a hatalomra törő Richelieu bíboros és a gonosz, ám gyönyörű Milady küzdelme generációk sorát hozta izgalomba. Az urak azért szeretik, mert a legszebb férfierényeket csillogtatják hőseink, a hölgyek azért, mert ezek az erények az ő szívüket dobogtatják, a kamaszfiúk azért, mert pont ilyen kemény legények akarnak lenni, a kamaszlányok pedig azért, mert pont ilyen legényekre vágynak! A vívás, különösen az attraktív párbajvívás bonyolult lépések és karmozdulatok rafinált koreográfiáján alapul, mely nagy teret kíván. Nem kérdés tehát, hogy ez a történet a Szegedi Szabadtéri színpadára termett a közönség legnagyobb örömére.

A darab az előzetes várakozásoknak megfelelően zajos sikert aratott a Dóm téren. A nézők szűnni nem akaró tapsorkánnal hálálták meg a belefektetett energiát. A nézőtér felől elsöprő energia, igazi szeretetcunami áradt a színpadon állókra a tapsrendnél.

Írta: Kókainé Ibolya

Fotók: Ilovemusical /Burst Mary/

          Művészfotóth /Tóth Éva/

 

 A 3 TESTŐR….. musical

BEMUTATÓ: 2025. AUGUSZTUS 8.

 A Szegedi Szabadtéri Játékok új szuperprodukciója

Zene és dalszövegek: FERDI BOLLAND és ROB BOLLAND

Szövegkönyv: ANDRÉ BREEDLAND

 Fordította: SZENTE VAJK és GALAMBOS ATTILA

 

 SZEREPLŐK:

 D'ARTAGNAN:                      EMBER MÁRK

 RICHELIEU BÍBOROS:        FEKE PÁL

 MILADY DE WINTER:          VARGA-JÁRÓ SÁRA

 ATHOS:                                 KOLTAI-NAGY BALÁZS

 PORTHOS:                           BRASCH BENCE

 ARAMIS:                               VERÉB TAMÁS

 CONSTANCE:                      KOVÁCS GYOPÁR

 ANNA KIRÁLYNÉ:                CSOBOT ADÉL

 XIII. LAJOS KIRÁLY:            DINO BENJÁMIN

 KOMÉDIÁS:                         BORSI-BALOGH MÁTÉ

 BUCKINGHAM HERCEG:   FEHÉR TIBOR

 ROCHEFORT GRÓF:          POROSZLAY KRISTÓF

 BONACIEUX:                       NAGY SÁNDOR

 D'ARTAGNAN APJA:           SZEGEZDI RÓBERT

 D'ARTAGNAN ANYJA:        BORSOS BEÁTA

 GYERMEK D’ARTAGNAN: ISAAC GALLAGHER

  továbbá az Erkel Színház musical ensemble:

 Agárdi Márk, Ábrahám Gellért, Bacskai Dávid, Barna Krisztián, Bánsági Petronella, Beregszászi Zoltán, Bertalan Dorka, Biró Kristóf, Boda Péter, Drahota Albert, Horváth Bence, Incze Kitti, Juhász Lilla Bella, Karácsony Anna Magdolna, Kiss Gréta, Korpás Andrea, Kovács Harmat, Kópiás Konrád Lukács, Litauszki Enikő, Mező Máté, Mocsár Patrik, Murvai Márton, Orosz Gergő, Péntek Fanni, Rigler Márton, Szabó Flóra, Szakács Evelyn, Szásziné Felkai Flóra, Szénási Dolli, Vincze Kitti

 valamint: a Szegedi Szabadtéri Játékok zenekara és statisztái.

 statiszta koordinátor: Fekete Marianna

 ügyelők: Röthler Balázs, Sipos Richárd, Stefanik Sándor, Jánoska Zsuzsa

 korrepetítor: Madarász Éva

 zenei asszisztens: Iván Sára

 jelmezasszisztensek: Droppán Csilla, Orosz Diána, Merész Magdolna

 hangmérnök: Harmati Máté, Kósa Ádám

 vívás: Kovács Géza

 világítástervező, visual: MADARÁSZ JÁNOS „MADÁR”

 vezető szcenikus: TÓTH KÁZMÉR

 koreográfus asszisztens: VINCZE KITTI

 rendezőasszisztens: HŰBÉR TÜNDE

 zenei vezető: KÁROLY KATALIN

 karmester: DRUCKER PÉTER

 koreográfus: TÚRI LAJOS PÉTER

 díszlettervező: RÁKAY TAMÁS

 jelmeztervező: KOVÁCS YVETTE ALIDA

 rendező: SZENTE VAJK