A KÖLYÖK… avagy a nyomorban is van vidámság a Magyar Színházban!
Kelt: 2025.04.14
„Édes-bús" történet, sok humorral, bensőséges emberi helyzetekkel, megható történetekkel, gyönyörű dalokkal, melyek igazi slágerek és sok-sok tánccal. Egy kisgyermek és a csavargó elválaszthatatlan társakká válnak, a róluk szóló, az embert egyszerre megmosolyogtató és megríkató mese kiállás az emberi értékek, az emberség és a szeretet mellett a társadalom igazságtalansága ellen. Egy szívmelengető előadással gazdagodott a Magyar Színház repertoárja a közönség örömére.
Tragikomédia, vagy egy könnyesen mosolygós vígjáték?
KÖLYÖK, és CHARLIE…
„Mi ketten, mi tudjuk, nem könnyű az élet.
Mi ketten, mi mégsem búsulunk.
Mióta együtt vagyunk ketten
A gondnak búcsút mondtunk végleg,
Mi ketten, mi összetartozunk.
Két jó barát tűzön át, vízen át,
Az ilyen két jó barát kincset ér.”
„Minden élőlény között csak az ember tudja előre, hogy meg fog halni, mégis, egyedül az ember tud nevetni. Megnevettetni az embert annyi, mint elterelni figyelmét a halálról. Ha nevetni akarsz, nevess. Ha sírni, sírj. De ne feledd: az élet legszebb pillanatai gyakran a könnyek mögött rejtőznek.” /Charlie Chaplin/
Charlie, pontosabban Sir Charles Spencer Chaplin 1889. április 16-án született Londonban. Édesapja sikeres londoni kabaréénekes volt.
A kis Charlie már kisgyerekként megismerte a szegénységet, az éhséget, a kirekesztettséget, és arra is rájött, hogy csak magára számíthat. Tízéves volt, amikor dolgozni kezdett: először egy mutatványos mellett, aztán apró vígjátéki szerepekben lépett fel. Majd 1908-ban tagja lett Fred Karno pantomimtársulatának. Karno egy londoni impresszárió volt, aki saját komikushálózatot tartott fenn. Amerikában turnéztak, mikor Chaplin, a mutatványostársulat sztárja ajánlatot kapott a Keystone filmstúdiótól.
A vérében volt a komédia! Charlie Chaplin amikor megalkotta a csavargó figuráját ekkor 24 éves volt. A toprongyos csavargó összetéveszthetetlen alakjának sikerén felbuzdulva futószalagon gyártotta az egytekercses vígjátékokat. Az 1918-as évre aztán elérte az áhított szabadság legmagasabb fokát is: felépítette saját filmstúdióját. A kölyök című alkotást 1921-ben mutatták be, amelyben őszintén mesél a gyermekkori nélkülözés fájdalmáról. Sokan Chaplin rajongói közül, A kölyköt tartják legtökéletesebb és legszemélyesebb filmjének.
Charlie Chaplin világhírű filmjének musicaladaptációját, A kölyök című előadást, Nagy Tibor zeneszerző, Pozsgai Zsolt drámaíró és Bradányi Iván dalszövegíró alkotását 1992. december 18-án mutatták be itthon a budapesti Arizona Színházban. A kölyök, a magyar musical irodalom egyik legsikeresebb alkotása, mely nagyon gyorsan népszerű lett, a színház megszűnéséig műsorán szerepelt, és az utolsó előadást a kívül rekedt több száz érdeklődő utcai kivetítőkön nézte végig. A darabot azóta több mint 700 előadáson játszották itthon és külföldön.
A történet az 1920-as évek némafilmjeinek Amerikáját, Hollywoodot idézi. Egy utcára kitett, árva gyermek és egy jószívű csavargó találkozásának következményeit meséli el. Egy különleges barátság története, amely generációk óta meghatja és megnevetteti a nézőket. Chaplin Amerikában bemutatott híres némafilmjét, melyből a darab készült, első gyermekének korai halála után készítette el, mozivászonra álmodva fájdalmát, apai érzéseit, mindazt, amit egy "kölyökkel" átélhetett volna. A talált gyermek és a csavargó megejtő történetét szőtte tovább azután Pozsgai Zsolt szövegkönyvében, ezeket az érzéseket szólaltatta meg Nagy Tibor zenéje és Bradányi Iván dalszövegei.
Nagy Tibor zeneszerző Kölyök-dalai örökzölddé váltak, külön "életet" élnek a darabtól függetlenül is, Bradányi Iván neve az idők folyamán egybeforrt a magyar dalszövegírás fogalmával. Pozsgai Zsolt író, drámaíró, rendező műveit pedig rendszeresen játsszák magyar és külföldi színházak. A Kölyök volt az első musicalje, melyet azóta rendezőként és íróként olyan nagysikerű musicalek sora követett, mint a Gyöngyhajú lány balladája, Cinderella – Mese az elveszett cipellőről és a megtalált boldogságról, vagy a Budapesti Operettszínház színpadán jelenleg is nagy sikerrel játszott Monte Cristo grófja.
A szerzők fantasztikus hármasa garancia volt a musical sikerére régen és most is.
„Édes-bús" történet, írta anno Chaplin a film elejére. Ezt a hangulatot követi a Magyar Színház színpadán 2025. április 11-én bemutatott musical is Nagy Viktor rendezésében. A műfaj törvényei szerint sok humorral, bensőséges emberi helyzetekkel, megható történetekkel, gyönyörű dalokkal, melyek igazi slágerek és sok-sok tánccal.
A darab egy csavargó és egy kisfiú kapcsolatát mutatja be, azt miként talál rá a kitett csecsemőre a Chaplint Szemenyei János által megformált csavargó. Miként neveli szeretetben éveken keresztül, miközben a kisfiú és a csavargó elválaszthatatlan társak és barátok lesznek. Azonban megjelenik az édesanya Jenes Kitti személyében, és felforgatja az eddig idillinek gondolt közös életüket. A kisfiút az édesanya vissza szeretné kapni, miközben Chaplin és a Kölyök elszántan küzdenek az együttmaradásért.
Charlie Chaplin: Szemenyei János
Sajátos szerepben mutatkozik be a nyomorúságos sorsú, de páratlanul nemes szívű Csavargó megformálásával. A darab elején a szívbemarkoló cselekmény talán legnehezebb pillanatait, fia halála miatt Chaplin magánéletében bekövetkezett kínzó érzelmi zűrzavar állapotát meghatóan ábrázolja. Friss gyászában fiának énekel olyan érzelmi túlfűtöttséggel, hogy a közönség elismerése, a tekintetekben a csillogás könnyprizmán át ragyog. A Kisfiam dal könnyfakasztó sóvárgás az elveszett boldogság után, szívbemarkoló ima fiához:
„Kisfiam! Ó, kisfiam!
Hallgasd, hozzád szól most az édesapád!
Te messze jársz, a mennyben jársz,
Ott fenn angyalok várnak rád.
Itt volt a kincs nekem,
De többé nincs velem,
Kérlek hát, Istenem, felelj nekem!
Kisfiam! Te odafenn, s én idelenn,
Nagyon fáj, szívembe tép a csend.”
Szemenyei nagyszerűen ábrázol egy meleg, szeretettel teli, támogató apa-fia kapcsolatot, egy széttéphetetlen köteléket. Charlie segíti a fiút abban, hogy magabiztosan lépjen fel a világban. A gyermek számára igazi példaképpé válik, együtt jövedelmező vállalkozást alkotnak: a kisfiú betöri az ablakokat, barátja követi, megkeresve a megélhetést azzal, hogy megjavítja őket. Egy olyan apát formál, aki barátként támogat, ugyanakkor óv és védelmez, biztat és megpróbál tanácsokat adni, hogyan kell élni, miként legyen boldog azzal, ami éppen van. Nem szavakkal, sokkal inkább tettekkel tanítja és a kölyök követi azt, amit tőle látott.
A musical érzelmi elemei Szemenyei megdöbbentő alakításának köszönhetően azokban a jelenetekben érik el a csúcspontot, amikor az anya és a szociális munkások megpróbálják a gyermeket elszakítani tőle. A Csavargó harcának kínjait és nehézségeit, hogy megtartsa a gyereket, nagyszerűen ábrázolja. Gesztusai, mozgása, arcjátéka se nem sok, se nem kevés, tökéletes arányban eltalált igazi Chaplin alteregó.
Jackie, a kölyök - Gyetvai Martin/ Kocsis Gergő Levente
Az előadás központi témája a gyerek. Mindkét gyerek az első jelenettől, vagány csibészes kiállásával magával ragadja a nézőt. Hatalmas elismerés számukra, mert ifjú koruk ellenére nagyszerűen színészkednek, mosolygás, sírás, szomorú pillanatok, boldog pillanatok idején csodálatosan alakítanak, rendkívüli teljesítmény a gyerekek színészi játéka. Nagyon jól ábrázolták az olyan érzelmeket, mint az „apja” iránti szeretet, a kétségbeesés, amiért elviszik tőle, és az öröm, hogy újra láthatják egymást. Jól ábrázolnak olyan mély és komoly érzelmeket, melyek hitelesnek és hihetőnek tűnnek tőlük.
Nagyon szépen formálják meg az elszakíthatatlan köteléket: Charlie és a kölyök bár szegények, boldogok együtt, és az élet paradicsom számukra. Kettőjük közötti összhang tökéletes. Szívmelengető, inspiráló, érzelmes, komikus, és ami a legfontosabb, arra tanít, hogy a vér kapcsolata sokszor nem olyan erős, mint a szív kapcsolata.
KÖLYÖK, és CHARLIE…
„Mi ketten, mi tudjuk, nem könnyű az élet.
Mi ketten, mi mégsem búsulunk.
Mióta együtt vagyunk ketten
A gondnak búcsút mondtunk végleg,
Mi ketten, mi összetartozunk.
Két jó barát tűzön át, vízen át,
Az ilyen két jó barát kincset ér.”
Mary, ünnepelt énekesnő - Jenes Kitti
Jenes Kitti nagyszerűen alakítja a nehéz sorsú lányanyát, akinek minden vágya, hogy ünnepelt énekesnő lehessen. Akiből egy mulatótulajdonos csinál azután híres sztárt, de ezért mindent fel kell áldoznia, le kell mondania gyermekéről is. Az akadályokkal, fájdalmakkal teli küzdelmes élet egy kemény nőt faragott belőle, de a külső érző szívet, mély érzelmeket takar. Egy anya, aki mindenáron vissza akarja szerezni egykor eldobott gyermekét.
Egy olyan nőt formál, aki lelke mélyén bűnhődik vétkéért, helyre akarja hozni élete legnagyobb hibáját. Csodálatos dalait valódi átéléssel énekli, a nézők többsége ezeket a dalokat, mint a Soha már, vagy az Ábrándozást hallgatva csodálkozik rá, hiszen ezek a dalok már régóta slágerek, csupán azt nem tudták sokan, ebből a musicalből valók.
Madame Foyer, házmesternő - Lőrincz Nikol
Lőrincz Nikol tökéletes választás volt a ház rettenthetetlen úrnője szerepére, annak a háznak a zsémbes házvezetőnője, melynek nyomorúságos padlásszobájában él a csavargó és a kölyök. Ez a karakter egy nagyon megkeseredett házmesternő, akiről kiderül az előadás végén, hogy van azért szíve is, hiszen együgyű lányát óvja, bármilyen, akkor is az övé, vagy amikor lealkudja az óvadékot Charlie szabadon engedéséért. Olyan szerencsés lehetett, hogy megkapta a darab igazi tejföl szerepét, ki is élvezte a közönség örömére a szerep adta lehetőségeket maximálisan. Hatalmas tűzzel, szenvedéllyel játszik. Szerepformálásában egy vehemens férfifaló, ordenáré nőszemélyt ábrázol, aki bukik minden férfira, aki a közelébe kerül, miközben ételt oszt a menhely hajléktalan, naplopó ”gengsztereinek”.
Madame Foyer:
„E házba’ máma, így szól a fáma,
Nincs nálam sikkesebb és észveszejtőbb dáma.
A szívem táncol, vadul viháncol,
Nekem a szexepil a két szemembe’ lángol.”
Lőrincz Nikol fantasztikusan eltalálta a karaktert, vérbeli, belevaló alakításán látszik, örömjáték számára ez a szerep.
Lucy, a lánya - Kusnyér Anna
Kusnyér Anna meghatóan, végtelenül szerethetően formálja meg a szellemileg kissé visszamaradott csupaszív teremtés figuráját. A néző azt hiszi, ő nemes egyszerűségében, együgyűen csak az élet vidám oldalát látja, ő az örök kacagó, mindent és mindenkit szerető, mindenre együgyűen bólogató, rácsodálkozó butácska. A színésznő azonban nagyszerűen elénk tárja a lány lelkének rejtett félelmét is. Amikor zord anyjának fenyítése miatti félelmében kibuggyan belőle az őszinte felismerés:
„Mama, nekem nem kellett volna megszületnem. Jobb lenne neked is, ha én nem volnék…” Az egyik legmeghatóbb, legőszintébb párbeszéd. A kölyökkel közösen a gyermeki szerelem, az egymásba kapaszkodás érzésének végtelenül szerethető ábrázolása egyszerűen telitalálat.
Ted, a kapitány - Pavletits Béla
Pavletits Béla a menhelyen élő, "vak" tolvajok bandavezére. Játékát katonás fegyelem jellemzi. Sokoldalú színész, ő az, aki bármilyen karakter bőrébe bújik, legyen az egy nagydumás DZSINN, Miles Hendon a zsoldoskatona, VON TRAPP kapitány, vagy épp KIPRIOSZ a Sztárcsinálókból, Hosszú a Valahol Európában, minden szerepben hiteles tud lenni. Csapnivaló, ügyefogyott bandája szerint most egy:
„Vén, gonosz gengszter, óbégat óraszám,
Gizda egy gazda Ted, a kapitány…”
A kapitány figurája kicsit hasonlít a Koldusopera Bicska Maxijára, de nem olyan durva karakter. Az ő bandája nem gyilkosok, csupán piti tolvajok gyülekezete, akik fölött "uralkodik", katonás rendet tart, nem hagyja, hogy az emberei elkanászodjanak. Szálláshelyük a koldusromantikát sem nélkülöző menhely, ahol feltárul a nagyváros mocska, ahol minden eladó és mindennek pénzben meghatározható ára van. Ahol nincs becsület, mert "előbb a has jön, aztán a morál", ahol pár pennyért mindenki elárul mindenkit, még a kapitány is. Pavletits Béla játéka nagyon összetett alakítás. Nagyszerűen hoz egy minden hájjal megkent öreg rókát a "szakmában", aki társai nélkül le akarja fölözni a hasznot, mivel ő a főnök. Akiben azonban a külső kemény réteg alatt érző szív lakozik, mert boldog karácsonyt, igazi családias ünnepet hoz össze a kölyöknek. Játékával tökéletesen ábrázolja a két merőben ellentétes tulajdonságot, a meleg szív és kapzsiság kettősségét.
A kisgyermek és a csavargó elválaszthatatlan társakká válnak, a róluk szóló, az embert egyszerre megmosolyogtató és megríkató mese pedig a hazai musicalirodalom azon darabja, amely mindenkor arra hívja fel az emberek figyelmét: ha nincs semmi másod, csak a szereteted, akkor add oda azt! Chaplin csavargója máig a vígjáték megtestesítője, aki a gonosz, az emberek nehézségeiről megfeledkező világgal szembeni harcot, és reményt ad azoknak, akiknek nincsen semmijük.
Ez az édes-bús történet annyira kacagtató, mint amennyire könnyes is. Kiállás az emberi értékek, az emberség és a szeretet mellett a társadalom igazságtalansága ellen. A Kölyök örökérvényű mű, ami az összetartásról, valamint a szegények és a gazdagok közti társadalmi különbségekről szól.
Vajon miért örök értékű kérdezhetnénk a musical üzenete? Mert az egyik legbátrabb alkotás, hiszen komédiába mártja az érzelmeket, és ítélet nélkül mondja el, hogy a szegénység és a magány akkor is létezik, ha láttán elfordítjuk a fejünket. Igazi érzelmi hullámvasút az előadás, melyben az árva gyerek és a magányos csavargó egymásrautaltsága meghódítja a nézők szívét, az előadás a nézők lelkéig elér.
Az előadás nagyszerűen felépített kerettörténetében Szemenyei János alias Charlie Chaplin a darab elején még nagy és erős akaratú, ellentmondást nem tűrő filmcézár, aki rendelkezik az erőnek, az egyéniségnek és a fantáziának azzal a keverékével, amely a legnagyobb sztárok közé emeli.
A darab végén csupán egy megkeseredett ember, aki megszállottan hajszolja a sikert. Kapkodva kreál egy kétségbeesésből ihletett filmet, egy "hatalmas, látványos nagy dobást" ami végül meghozza az áhított világsikert, mert ez Hollywood… És a film pereg tovább:
"Ez Hollywood, Hollywood, Hollywood, a varázs!
Szexbombák, büszke sztárok, ennyi kell!
Mindez, mit együtt láttok, filmsiker!
Hollywood, Hollywood, Hollywood!
Csupa szív, csupa dal, csupa nagy diadal, lobogás!
Hollywood, Hollywood, Hollywood!
Csupa tűz, csupa fény, csupa vágy, csupa szép ragyogás!
Hollywood!"
Ismét egy nagyon jó alkotás született ettől a nagyszerű társulattól. Egy szívmelengető előadással gazdagodott a Magyar Színház repertoárja a közönség örömére.
Jegyek az előadásokra ide kattintva vásárolhatóak még!
Írta: Kókainé Ibolya
Fotók: Magyar Színház /Tarnavölgyi Zoltán/
SZEREPOSZTÁS:
Charlie - Szemenyei János
Jackie, a kölyök - Gyetvai Martin/ Kocsis Gergő Levente
Madame Foyer, házmesternő - Lőrincz Nikol
Lucy, a lánya - Kusnyér Anna
Mary, ünnepelt énekesnő - Jenes Kitti
Ted, a kapitány - Pavletits Béla
Ed - Murvai Márton
Mec - Szurcsík Ádám
Ben, a menhely lakói - Kosznovszky Márton
Harry, egy fiatalember, sajtótitkár - Fülöp Kristóf
Harry, egy középkorú menedzser - Fillár István
Rendőr - Fellinger Domonkos
Tyukowszky, a doktor - Rancsó Dezső
Vizsgálóbíró - Viczián Ottó
Felügyelőnő - Nagy Petra
Betty - Molnár Janka
Freddy - Murvai Márton
Főpincér - Eszenszky Gergely
Apa - Tóth Géza Gergő
Kisfiú - Matajsz Maxim és Farkas Barnabás
Ügyelő - Murvai Márton
Johny - Kosznovszky Márton
Andy - Fellinger Domonkos
Tobie - Keresztény Tamás
Ralley - Kusnyér Anna
Penny - Nagy Petra
Lucy - Molnár Janka
Betty - Lőrincz Nikol
Valamint a Magyar Színház Ensemble szereplői
ALKOTÓK:
Díszlettervező: Rózsa István
Jelmeztervező: Horváth Kata
Koreográfus: Gyenes Ildikó
Zenei vezető: Magony Enikő
Korrepetitor: Magony Enikő
Szcenikus: Filep Réka Andrea
Ügyelő: Tóth Flamina
Ügyelő: Bencze István
Súgó: Jármai Edit
A zenei alap tulajdonosa: Nagy Tibor Magnus
Stúdiómunka: Gulyás-Szabó Gábor
Rendezőasszisztens: Rumán Cintia
Rendező: Nagy Viktor
