Az Orfeum mágusa, új nagyoperett a Budapesti Operettszínház színpadán – Beszámoló az ősbemutatóról

Kelt: 2023.11.19

Az Orfeum mágusa, új nagyoperett a Budapesti Operettszínház színpadán – Beszámoló az ősbemutatóról A huszonegyedik század első operettje a boldog békeidők Budapestjének meghatározó alakjáról, az Operettszínház atyjáról, a méltatlanul feledett Somossy Károlyról. Ebben a műben minden benne van, ami az operett műfajt jellemzi: fülbemászó dallamok, mámor, pezsgős mulatozás, szabadság, szerelem, intrika, ragyogó jelmezek, mulatós hangulat, sírva vigadás, tánc és balett elemek, csillagpor, varázslat, ragyogás, mely elvarázsolja a nézőt. Egy igazi temperamentumos történetet, a „mulass, hisz egyszer élünk” életérzés, az édes élet, élvezeteket hajszoló minden gyönyörével, kápráztató megoldásokkal.

Az Orfeum mágusa… A XXI. század nagyoperettje a Budapesti Operettszínház színpadán –– beszámoló az ősbemutatóról

paholy_diszlet.jpg

A huszonegyedik század első operettje a tizenkilencedik század végi és a múltszázad eleji boldog békeidők Budapestjének meghatározó alakjáról, az Operettszínház atyjáról, a méltatlanul feledett Somossy Károlyról…

A darab legnagyobb jelentősége talán az, hogy több mint fél évszázad után új magyar operett született Magyarországon.  A Budapesti Operettszínház eddigi legnagyszabásúbb, az operett műfajában, napjainkban egyedülálló vállalkozása az Orfeum mágusa. Az Operettszínház 100 éves jubileuma és a színház épületének megálmodója előtt a társulat ezzel a nem mindennapi díszelőadással, operett ősbemutatóval tiszteleg, mely igazi klasszikus nagyoperett megújítva, jelen idejűvé téve a műfaj sajátosságait.

A Budapesti Operettszínház mindent megtett azért, hogy ezt a jubileumot méltó emléket állítva a színház megálmodójának egy nem mindennapi szuperprodukcióval közösen ünnepelhessük. A darab hangulatát körüllengi az előző századforduló illata. A darab ükapáink korába repíti vissza a nagyérdeműt. Ahhoz, hogy megértsük e nagyszabású operett vállalkozás lényegét, ismernünk kell ennek a nem mindennapi férfiúnak az életét és kicsit jobban a kor szellemét, melyben létezett.

somossy.jpg

Somossy Károly (1901). Forrás: Wikipédia

Ki is volt hát valójában Somossy Károly?

A XIX. század nyolcvanas éveiben robbanásszerű gazdasági és társadalmi fellendülés éveit élte Magyarország. A jó hangulat az emberekre is átragadt, a polgárok élvezni akarták az életet. Ezt a helyzetet ismerte fel kiváló érzékkel Somossy Károly, a nagyhírű, sokat kárhoztatott, de szinte mindenki által irigyelt férfiú, a Somossy Orfeum megalapítója. Élete alapelve „Mulass, hisz egyszer élünk” ahogy a darabban is felhangzik. A századforduló elképesztő fejlődést hozó éveiben, az 1900-as évek őrült fővárosi forgatagában ráérzett a Pesten megforduló sokféle ember közös vágyára: arra, hogy szórakozni és mulatni akarnak, önfeledten és féktelenül.

Somossy (Singer) Károly története olyan, mint egy izgalmas regény. Élete olyan kalandos, hogy csoda, miért nem készült belőle film vagy színdarab… eddig?

Óriási hírnévnek örvendett a 19. század végén, a századforduló legnépszerűbb éjszakai alakja volt, az "Élet császárának" nevezték, mégis elszegényedve halt meg. A mára elfeledett Somossy Károly, cirkusz, orfeum és varietéigazgató hírhedt figurája volt az akkori Budapestnek. Egyrészt grandiózus vállalkozásai miatt (amelyek végül mind csődbe mentek), másrészt élvhajhász életvitele és féktelen gavallérsága miatt. A lapok is megírták annak idején, hogy a revüigazgató Bécsbe küldi a fehérneműit mosatni, öltönyeit Párizsból és Londonból rendeli, és átmulatott éjszakáin temérdek pénzt ver el. Imádta például, ha kaviárt és homárt szolgálnak fel neki pucér lányok. Lehet, hogy ezeken a vad tivornyákon születtek meg a fantasztikus, nagyszabású ötletei, amelyek kultúrtörténeti szempontból nevét mégis halhatatlanná tették.

Miközben kifelé sikeresen sugározta a befutott üzletember imázsát, állandó anyagi problémákkal küszködött. Lehetetlen tartozásai nyilvános árverésekhez vezettek, ahol gyakran a lakásának, házainak, vendéglőjének, vagy orfeumának egész belső készletét, bútorzatát elárverezték és kezdhetett elölről mindent.

Somossy egész élete igazi érzelmi és anyagi hullámvasút volt, egyszer fenn, egyszer lent. Specialitása volt egy életen keresztül a semmiből várat építeni. Nagy varázsló volt. Felépíteni az álmait mindig sikerült hatalmas akaraterejének, elhivatottságának köszönhetően, de amilyen gyorsan megvalósultak ezek az álmok, megfelelő anyagi fedezet hiányában olyan gyorsan csődbe is mentek… „Könnyen jött, könnyen ment…” ahogy a darabban is említi…

Már életében legendák övezték. Neki köszönheti Budapest, hogy az itt folyó életet a maga idején Párizzsal, Béccsel emlegették egy sorban. Somossy Károly meghatározó alakja volt a századforduló lokáléletének. Nagyban köszönhető neki, hogy Európa vezető arisztokráciája ide járt mulatni, mágnások, hercegek, királyok fordultak meg mulatóiban. Az akkori oligarchák és ficsúrok a hajnalig tartó tivornyáikon nem nagyon fékezték magukat a bársonyfalú szeparékban, ma azt mondanánk: tudtak élni.  Krúdy Gyula azt írta róla: „Ő az, aki megtanította Pestet mulatni.”

Hogy ki volt ő, a Nagymező utca, a pesti Montmartre hóbortos császára, aki először vetített filmet a magyaroknak, és többek közt orfeumot alapított, a mostani Budapesti Operettszínház elődjét? A Karl Singer néven anyakönyvezett, bizonytalan születési évű, egykori győri szabó fiatal legényként az 1848-as szabadságharcban Klapka György toborzótisztje és káplárja volt. Somossy Károly cirkusz, orfeum és varietéigazgató. A szabadságharc leverése után kalandos módon Prágába került ahol cirkuszi titkár lett. 1871-ben visszatért Magyarországra és elkezdte kiépíteni a pesti Broadwayt.

A Király utca és a Nagymező utca világszínvonalú, nemzetközi hírnévvel rendelkező pazar és fényűző orfeumai, varietéi alkották a pesti Broadwayt, ez volt a bulinegyed több mint 100 évvel ezelőtt. A Király utca az 1800-as évek közepétől kezdve tele volt mulatókkal, dalcsarnokokkal, vagy ahogy szintén hívták: zengerájokkal. A mulatók műsorát jellemzően énekes és táncos számok, illetve kis tréfás, pajzán jelenetek alkották. Néhány Király utcai mulató titokban kéjtanyaként is funkcionált. Akkoriban minden mulatót közös néven dalcsarnoknak hívtak hivatalosan. Ez volt a fedőnév, nem véletlenül. Napjainkban, ha bárba, kocsmába, vagy varietébe megyünk szórakozni, pontosan tudjuk, melyikben mire számítsunk. Abban az időben a rendőrség csak dalcsarnokra adott ki működési engedélyt. Pest így nemcsak irodalmi kávéházai, hanem orfeumai, „zengerájai” és varietéi miatt is kedvelt lett a magyar urak és az európai gazdag polgárok körében.

regi_epulet.jpg

A Nagymező utca 17. szám alatti mulató épülete. Forrás: Theatre.architecture

A Somossy névnek az igazán várt dicsőséget a Nagymező utcai korszak hozta el. 1884-ben a Nagymező utcában Orfeum néven nyitott mulatót, majd egy másik telken (Nagymező utca 17.) a bécsi Fellner és Helmer céggel terveztetett még egyet, amely 1894. márciusában kétnapos ünnepséggel, Első Fővárosi Orfeum néven nyitotta meg kapuit. Budapest legnagyobb és legelegánsabb szórakoztatópalotája lett a Somossy Orfeum!

Olyan hihetetlen program dönpinget hozott az akkor ott létező ócska kis szórakozóhelyekre, amelyek a Király utcában működtek abban az időben, hogy senki nem volt kíváncsi az ottani fellépőkre ezután és ezek a szórakozóhelyek fokozatosan tönkrementek. Az Orfeum lett a trendi. Mindenki „a Somossyt” akarta nézni, nála akart szórakozni. Az új Orfeum műsora még a híres bécsi varieték színvonalát is túlszárnyalta. Somossy nem spórolt semmin. Műsorában a korszak leghíresebb hazai és nemzetközi csillagai léptek fel. Külföldről hozatott drága pénzen újdonsült sztárocskákat, többek között Amerikából elhozatta az ott már nagy sikernek örvendő Barrison lányokat, akik ártatlan kislányos kinézetük ellenére a legpajkosabb, legpajzánabb tartalmú kuplékkal bolondították a jelenlévő férfiakat.

 A Nagymező utcát valaha a pesti Montmartre-nak nevezték. Híres, hírhedt vállalkozók itt teremtették meg azokat az intézményeket, melyek nagyvárossá avatták Budapestet. Az utcában rengeteg színház, varieté és egyéb szórakozóhely nyílt akkoriban. Somossy olyan hangzatos nevet szeretett volna adni a helynek, amely vonzó lehet az ide látogató külföldi számára is, így találta ki a „Pesti Broadway” márkanevet. A Somossy féle orfeumban nemcsak nagypolgárok és mágnások jártak, az éjszakai kávéházában az irodalmi élet jeles alakjai is megfordultak. Krúdy Gyula így lelkesedett: „A nagyvilág, Párizs, Nizza: eljött hozzánk vizitbe egy estére.”

konstantinapoly.jpg

Grandiózus vállalkozás volt a Konstantinápoly Budapesten. Forrás: Arcanum/Vasárnapi Újság (1896)

Somossy legmerészebb, nagyratörő tervei között szerepelt egy hatalmas vigalmi negyed megépítése, Konstantinápoly Budapesten, néven. Akkoriban a fővárosban minden a Magyarország fennállásának ezeréves évfordulójára rendezett millenniumi kiállításról és ünnepségsorozatról szólt. Óriási banki és magánkölcsönöket kellett felvennie a szórakoztató negyed létrehozásához, de Somossy komolyan hitt abban, hogy a befektetés megtérül. Az 1896-os millenniumi ünnepségekre készülő főváros a Városligetben állította fel az Ős Budavár névre keresztelt látványosságot. Somossy elhatározta, hogy ennél is nagyobb és egzotikusabb komplexumot épít a mai Rákóczi-híd budai hídfőjénél. Ebben a korszakban Konstantinápoly a „mesés keletet” jelentette, oda vitt az Orient Express, ezért e vigalmi negyed mintája a török birodalom fővárosa lett.

Hatalmas kölcsönöket felvéve Konstantinápoly kicsi mását és nevezetességeit építették ide. Somossy állandó reklámokkal hívta fel a figyelmet erre az új szórakozási lehetőségre. Volt kávéház, bazár, ahol keleti árukat lehetett kapni, jósok meg mutatványosok tevékenykedtek, de felépítették az isztambuli Hagia Szophia bazilika mását is. Voltak varieté, kabaré, prózai és opera-előadásoknak kialakított színpadi uszályok. A korabeli újságok által Tündérvárosnak hívott városrészben lehetett gondolázni, vízicsatát és tűzijátékot nézni, és működött két „hárem” is, török hastáncos lányokkal. A szórakozó negyedet legkönnyebben hajóval lehetett megközelíteni. Gyakran zenélt itt a híres cigányprímás, Dankó Pista 27 tagú zenekarával.

szultan.jpg

Az álom azonban fél év múlva véget ért, 1896 őszén csődbe ment, mert a mocsaras területen az esős idő miatt hatalmas szúnyoginvázió volt azon a nyáron. Somossy teljesen tönkrement. Azt, hogy a mágus mennyire újító szellemű férfi volt, misem bizonyítja jobban, bár kevesen tudják, de Somossy Károlynak köszönhető az első filmvetítés Magyarországon az Orfeum téli kertjében, 1896. április 29-én. Csak rövid, fekete-fehér, néma mozgókép jeleneteket láthattak az emberek, de persze ez attól még csodának számított abban az időben. Jókai Mór így írt róla lelkesen:

„Képeket láttam, melyek élnek és mozognak. Nézzétek meg! Ez az a találmány, mely egykor a világot fogja felforgatni!"  

Ez volt Somossy karrierjének csúcsa, de nagyon gyors volt utána a lejtmenet is. Nagyratörő, grandiózus vállalkozásai sorra csődbe mentek a hatalmas kölcsönök és uzsorakamatok miatt.  Mivel saját tőkéje nem volt soha elegendő, felesége vagyonát herdálta és a neki dolgozó régi emberektől, pénztárosoktól, művészektől kért "kölcsön", hogy befektesse a pénzüket a busás haszon reményében. Élete során számtalanszor került anyagi csődbe, folyton árverezés alatt álltak az ingóságai. Képtelen volt elviselni legnagyobb álma, a vigalmi negyed bukásával járó terhet, és egy mosónőtől bérelt hónapos szobában a Nagymező utca 32-es szám alatt, kilátással a Somossy Orfeumra, egyedül halt meg 1903. március 2-án.

A nincstelen öregúr a halálos ágyából arra a pesti színházra látott, amelyet egykor ő alapított.

A darab története röviden:

A kilencszázas évek elejére a varázslatos, boldog békeidőkbe repít vissza Az Orfeum mágusa című nagyoperett. „Bolond világ ez„ hangzik el az operettben , ahol mindenki úgy mulatott, mintha holnap vége lenne a világnak. Somossy az éjszaka császára, és úgy is élte az életét, mint egy király. Szeretője az Orfeum gyönyörű primadonnája, Carola Cecília, aki egyúttal üzlettársa is, mert együtt „zsebelik ki” a mágnásokat, hercegeket. Azonban a nyughatatlan, mindig az újdonságokra éhes Somossy felfigyel egy új tehetségre, a sziporkázó, fiatal takarítónőre, Bellára, aki Cecília potenciális vetélytársává küzdi fel magát a „főnöknél”. Közben az Orfeumba nagy csinadrattával, igazi nagyúrhoz méltón elefántháton bevonul Lazarovics Zdénkó, a Monarchia leggazdagabb mágnása Bácskából, aki Carola Cecília kezét jött megkérni. Somossy irodájába ugyanakkor váratlan látogató érkezik, Ármina, a felesége, aki megelégelte férje csapodár életvitelét és ultimátumot ad neki. A szelíd feleség, aki egy életen át szemet hunyt férje kicsapongásai felett, egyszeriben harcos sárkánnyá változik. Bella, az éles eszű új primadonnajelölt kemény diónak bizonyul mind Somossy, mind Carola Cecília számára. A bohókás búzamágnás, Zdénkó pedig kemény ellenfélnek bizonyul Cecília kegyeiért harcolva. A szerelmi szálak teljesen összegabalyodnak, mindenki szerelmes valakibe és a sokadik hősszerelmes, a szintén Cecília kegyeiért esedező, herceg még csak ezután érkezik meg. Az Orfeumban az akkoriban műsorvezetőkét fellépő humorista, a konferanszié buzdítására fogadásokat kötnek, hogy ki lesz a győztes, ki nyeri el végül Carola Cecília kezét.

A káoszt kihasználva Somossy három riválisa, a miatta tönkrement Király utcai mulatók tulajdonosai: Albrecht, Hajós és Waldmann Imre, aki végül a király csődje után megvásárolta tőle az egykori orfeumot, rögtön akcióba lépnek, a mágus meggyilkolását tervezik, és az érzelmes komédia azonnal átcsap izgalmas krimivé. A nagy kérdés a végén ki kerül ki győztesen, Somossy vagy ellenfelei? A „sárkány regimentből” a feleség vagy a szeretők?

varazspalca.jpg

Somossy Károly: Dolhai Attila

Nagy varázsló, akinek sétapálcája varázspálcává változik, mellyel nagyúri módon irányít mindent és mindenkit. Dolhai Attila nagyszerűen alakítja az igazi nagyvilági, sármos életművész-csirkefogó szerepét, aki tele van nagy ötletekkel, csak éppen mindig rossz kivitelezéssel áll hozzájuk. Azt, ha valaki sármos egy határozott, magabiztos, de azért "huncutul szerethető" férfira szokták mondani. Fenségesen alakítja a teremtés koronáját, aki csodálattal tekint a női nemre, sajnos valamennyi útjába kerülő nőre… Tökéletesen varázsol a néző elé egy örök nyughatatlan figurát, aki mindig, mindenben az újdonságot keresi, legyen az nő, vagy üzlet, „megszállott, tébolyult zseni” tönkrement, sikereire féltékeny ellenfelei szerint.

arazslo.jpg

A nézőnek olyan érzése van a nőkhöz fűződő viszonyait látva, hogy valójában a történetek nagyrésze mégsem róla szól, sokkal inkább a nők hatalmáról, arról mit jelentenek a nők a férfinak, a legtöbb férfinak: hiszen ők a csábítóik, a tanítóik, a bíráik, a feleségeik, a szeretőik, a múzsáik, életük irányítói, mind-mind más minőségben…

Ezt a darab során nagyon érzékletesen jeleníti meg a rendezés a második felvonás elején, mely a darab egyik legszebb érzelemmel teli duettjével kezdődik. Somossy és felesége dala arról, miért siklott félre a házasságuk, melybe bekapcsolódik a másik két szeretett nő is, három nő vetélkedése egyetlen férfi szerelméért:

harom_no_duett.jpg

”Hidd el, a szerelemhez hit kell. Szerelem, szerelem, szerelem…

Újat mindig csak az újat keresem, keresem, keresem…”  A dal mégis a férfi őszinte vallomása élete párjának.

Nagyszerűen alakít egy olyan nagystílű férfit, aki gátlástalanul kihasznál mindenkit. Az élet szabta körülményeket az átlagot fölülmúló okossággal és ügyességgel hasznosítja a maga javára. Egy olyan elegáns életművészt varázsol a néző elé a saját különleges eszközeivel, aki művészi szinten múlatja napjait, látványosan és sokak által irigyelve él.

„Az egész világot egyetlen egy nagy orfeummá kívánom átépíteni…”

megrendezett_halal.jpg

Amikor azonban ötletei kudarcot vallanak, a felelősségre vonás elől elmenekül, kivonul a köztudatból, inkább megrendezi a saját halálát is, csak hogy nyugta legyen, mert szavaival élve: „Színház az egész világ!”

 „Két sárkány közt egy hazában, a szerető feleség akar lenni, a feleség, feleség akar maradni…”

feleseg_iroda.jpg

 Armina, Somossy neje: Fischl Mónika

Tökéletes választás volt a boldogtalan, folyamatosan megcsalt, mégis odaadó feleség szerepére. Fischl Mónika királynői, csodaszép jelenség a szerepben olyannyira, hogy a néző egyszerűen nem érti, a főhős miért cseréli minduntalan másra ezt a gyönyörű nőt. Míg Somossy kapcsolata Cecíliához rideg érdekeken alapuló kapcsolat, addig Armina a meleg odaadó szerelem-szeretetet jelenti a darabban.

huseg_4.jpg

Fischl Mónika a darab legszebb, mély érzelmekkel teli dalában meséli el miért tart ki egy életen át kikapós, szoknyabolond férje mellett. Alakításának gyönyörű mondanivalóját talán így lehetne megfogalmazni: A női szeretet legnagyobb értéke, hogy képes önmagát teljesen odaadni.

A darab drámai vonalát ő képviseli, fantasztikus érzelmi töltéssel énekel a darab végén az odaadó, igaz szerelemről, hogy miért is tartott ki a sorozatos megcsalások ellenére is. Őszinte érzelmekkel, meghatóan énekel összetartozásról, örök hűségről.

huseg_3.jpg

„Elmúlt a szenvedély a mámor és a lángolás, de még is ő a társam addig, míg van, ami köztünk életre szól… És én addig is maradok feleség, leszek egy hű és jó barát, sárkány, ki mindent megbocsát.” Tökéletesen átérzett, végtelenül megható, fájdalmas, érzelemmel teli dal Mónika briliáns előadásában.

diva.jpg

Carola Cecília, primadonna: Kiss Diána

Carola Cecília korának legnagyobb sztárja volt, Blaha Lujza, Fedák Sári, Honthy Hanna elődje, mégis róla tudni a legkevesebbet... Somossy a Práterben fedezte fel a férfiak százezreinek szívét megdobogtató hölgyet, Budapestre csábította és elsőrangú sztárt faragott belőle.

Carola Cecília akkori szemmel nézve végtelenül szexi primadonna volt, akinek műsorszámaiban az erotika, a kacsintás pikantériájával hatott az érte epekedő férfiszívekre. A díva a saját korában ikonikus személy volt. A mulató falain belül a lábai előtt hevertek a nagyúri férfiak, sokszor öngyilkosságot követve érte. Somossy Orfeumának igazi szenzációja volt a kitűnően táncoló, pompásan éneklő, vörösesszőke hajával, dús kebleivel és igéző tekintetével operáló primadonna.

„Carola Cecília ragyogóan szép nő volt. Afféle: Pompadour-figura. Magas, telt idomú, huncutszemű, érett asszonyszépség, a legfinomabb bokával, a legszebb ívelésű szájjal” így emlékezett rá egy korabeli újság riportere 1930-ban.

Egyesek szerint ő volt az ős Csárdáskirálynő… Vereczki Szilvia elődje. Az ifjú Kálmán Imrét, aki akkoriban az orfeumba járt zongorázni, az ő alakja ihlette Szilvia megformálására. Cecília karaktere ebben az operettben is úgy lett megírva, hogy a darab végén hozzámegy Leopold Mária Lippert Weilersheim herceghez, majd a végén el is hangzik, „a születendő fiunk neve Edwin lesz”, bár a Csárdáskirálynőben Edwin anyja Anhilte néven szerepel, de való igaz, hogy fénykorában ő is ünnepelt primadonna volt.

Kiss Diána hitelesen alakítja a rideg, csábító szépséget, aki izgató bájait kihasználva csak játszik a férfiszívekkel a méregdrága ajándékok reményében, de valójában egyszerű, boldog családi életre vágyik egy szerető férfi oldalán. Dalából süt a keserűség, az érdekkapcsolatok megalázó volta és a boldog családi élet utáni vágyakozás miatt:

dia_primadonna.jpg

„Hintóm elől a lovaim kifogják, hazáig húzzák a férfiak, topánkámból kortyolgatják a pezsgőt…Azt hiszik, nincsen nálam asszony boldogabb, de nappal a férfi nem köszön, elfordítja fejét, egyik karján kisgyerek a másikon a feleség… úgy cserélnék a feleséggel, inkább várnék egy férjet hajnalig…”

porcica.jpg

Ábrándy Bella, ifjú díva: Széles Flóra

Ábrándy Bella, avagy hogyan lesz egy takarítónőből szépreményű primadonna. A kisember nagyratörő álmai melyek, ha nagyon akarja, valósággá válhatnak, hiszen ebben a miliőben akkoriban minden lehetséges volt. Az emberek mertek nagyot álmodni, és mint a darab főhőse, a legtöbben meg is valósították álmaikat. Széles Flóra vidám, tűzrőlpattant Bellája is Somossyról és a színpadi dicsőségről álmodozik takarítónőként a Porcica, porcica, porcica hejj dalával rögtön belopva magát a közönség és az orfeum igazgató szívébe, aki nyomban felfigyel az új tehetségre. Széles Flóra fantasztikusan alakítja a nagyravágyó, színpadi karrierről álmodó takarítónő, majd a mindenáron szerelemre vágyó kicsit félszeg „kicsi művésznő” szerepét.

zdenko.jpg

Lazarovits Zdénkó, bácskai mágnás: Erdős Attila

Erdős Attila a bácskai mágnás szerepében a darab legnagyobb mókamestere, aki végtelenül energikusan, kicsit túlmozgásos idegzsábaként, szertelen humorral alakítja végig a „búzamágnás” milliomos karakterét. Amikor megjelenik a színen, bár nem ő van éppen a jelenet középpontjában, a néző akkor sem tudja megállni nevetés nélkül, mert a háttérben is magára vonja a figyelmet fantasztikus grimaszaival, izgő-mozgó, a jelenet mondanivalóját alátámasztó fantasztikus „némajátékával”. A karakter és Attila alakítása kicsit emlékeztet Kálmán Imre Marica grófnőjéből Báró Zsupán Kálmán szerepére.

magocs.jpg

Somossy haragosai: Bardóczy Attila, Németh Attila, Magócs Ottó

Szédületesen intrikus mindhárom figura, de a legnagyobb bajkeverő köztük, Waldmann, Somossy legnagyobb riválisa, akit Magócs Ottó alakít fantasztikus iróniával. Humort és gúnyosságot ötvöző csipkelődése mögül süt belőle a gyilkos indulat.  

Maxi, az Orfeum mindenese: Földes Tamás

Földes Tamás különleges alakítása a vak konferanszié szerepében nagy sikert aratott a nézők közt. Az egymást követő műsorszámok között az összekötő szöveget konferálja a színpadon, majd „bukmékerként” licitáltat a Cecília után epekedő kérők esélyeire, miközben nagyszerű intrikusként segíti Somossyt a megrendezett gyilkosság lebonyolításában… fantasztikusan eltalálta a karaktert.

Edward herceg: Czeglédi Ákos

Akit még mindenképpen meg kell említeni Edward herceg szerepében debütált Czeglédi Ákos a színház énekkarának szólistája, nagyszerűen hozva a szerelem és a jóféle hazai nedütől mámoros angol herceget. Belépőjében stílusosan énekli „Londonban hejj, van számos utca és minden utcán tíz lokál…”

sandor.jpg

 Leopold Mária Lippert Weilersheim: Sándor Péter

A másik ilyen epizód szereplő a német herceget alakító Sándor Péter volt, aki élvezettel ropta, lábában volt az igazi magyar virtus, miközben a szegény herceg arról énekelt, hogy neki csak csúnya osztrák grófnők jutnak, pedig a magyar lányok szebbek, tüzesebbek.

Valamennyi szereplő tudása legjavát adta, szívét-lelkét beleadva alakításába a darab sikere érdekében. A darab végén azután Somossy hatalmas, elgondolkodtató igazságokkal szembesíti a nagyérdeműt:

„Nem minden a pénz! Álmodozni, építeni, tenni kell, aztán valahogyan biztosan lesz, szabadság kell, mámor kell, szerelem kell, hiszen erről szólt az orfeum, minden mit építettem és építeni fogok.”

Dolhai Attila dalában gyönyörűen fogalmazza meg Somossy életfilozófiáját:

„Szabadság, mámor, szerelem, ó mind a három kell nekem… Hát ezért mulat a magyar, hisz mind a három kell neki. Szabadság mámor szerelem a magyart csak ez élteti. Hát zokogjon az a hegedű…”  Tökéletes végszó, szívhez szóló előadásban.

A darab betekintést ad egy elfeledett kor miliőjébe, megismerteti a nézővel ükapáink korában hogyan mulatott a magyar nagypolgári osztály:

„Micsoda szép hazugság, minő fenséges percek este kilencig koldus, este kilenctől herceg…”

Az előadás hűen tárja a néző elé Somossy Károly életének kiemelkedő eseményeit. Színes, sokrétű zene, különleges, látványos koreográfia, rendhagyó díszlet, melynek hátterében az Operettszínház emeleti páholyainak tökéletes mása látható. Egy nagyon lendületes előadást élvezhet a nagyközönség, ahol nem marad egy pillanat sem kihasználatlanul, nincs üresjárat. A nagyérdeműben nem lankad a figyelem, magával ragadja a látvány, mintha valóban az Orfeumban ülnénk nézőként. Egy igazi temperamentumos történetet, a „mulass, hisz egyszer élünk” életérzés, az édes élet, élvezeteket hajszoló minden gyönyörével, kápráztató megoldásokkal…

Egy nagyszabású alkotás született a Budapesti Operettszínház színpadán, melynek színvonalán látszik a mérhetetlenül sok belefektetett munka. Ebben a műben minden benne van, ami az operett műfajt jellemzi: fülbemászó dallamok, mámor, pezsgős mulatozás, szabadság, szerelem, intrika, ragyogó jelmezek, mulatós hangulat, sírva vigadás, tánc és balett elemek, csillagpor, varázslat, ragyogás, mely elvarázsolja a nézőt olyannyira, hogy néha csak ámulunk, bámulunk, hogy ilyet is lehet... Az előadás fényét csak emelte Boros Misi zongoravirtuóz, a 2014-es Virtuózok komolyzenei tehetségkutató tévéműsor felfedezettjének fantasztikus futamai az Orfeum zongorájának billentyűin a fiatal Kálmán Imre szerepében. Nagyszerű ötlet volt, mert az ifjú tehetség nem csak a zongora billentyűit bűvölte el, de a közönséget is. Színészként is megállta a helyét.

A közönség úgy érezhette a darab valamennyi szereplőjének igazi örömjáték volt az előadás, a taps és ováció a végén pedig a hónapokig tartó kőkemény munka jutalma mely mindenkinek szólt a színpadon és a színfalak mögött. Egy látványos, humoros, végtelenül lendületes, szórakoztató darab született, tele érzelemmel.

A zeneszerző, Pejtsik Péternek köszönhetően vannak benne igazi, a „Lányok angyalok” hangulatú, sikergyanús dalok, mint:  Az egér is megunja egy lyukra járni, vagy a Porcica, porcica hejj, Mulass, hisz egyszer élünk, vagy a finálé nagy dala, Szabadság, mámor, szerelem, ó mind a három kell nekem…

Nem hiányoznak a nagyívű, drámai női dalok sem, gyönyörű áriákban gyönyörködhet a közönség a fantasztikus előadásokban.

osszkep.jpg

Az előadás lenyűgöző hatást keltő jelmezei, díszletei minden elismerést megérdemelnek. Köszönet érte a jelmeztervező: Berzsenyi Krisztinának és a díszlettervezőnek, Ferenczy-Kovács Attilának. A nagyszerű koreográfia Bozsik Yvette munkáját dicséri melynek legkülönlegesebb jelenete a szúnyoginvázió fantasztikus megjelenítése, hatására a nézők soraiban többen önkéntelenül vakarózni kezdtek. A rendezés talán egyetlen furcsasága a darab végén, amikor Somossy „megrendezi” a saját halálát, ahogyan a test elhagyja a földi létet… kicsit szürreális jelenet. Minden elismerés megilleti a tánckart is a nem mindennapi koreográfiákat tűpontosan hatalmas dinamizmussal, egységben táncolták végig, valamint az énekkart és minden közreműködőt köszönet illet.

Az Orfeum mágusa című operett Ősbemutatója előtti beszédében Csák János kulturális és innovációs miniszter így fogalmazott:

„Nekünk, magyaroknak nagyon sok lábon álló, erős identitásunk van, és ebből fakad a cselekvőképességünk, ezért kell őriznünk az operett kultúráját. Azok a népek, akik nem őrzik hagyományaikat, akik nem becsülik meg őseik teljesítményét, azok gyökértelenek lesznek.”

A Budapesti Operettszínház méltó módon őrzi a hagyományokat. Egy nagyon szép kiállítású alkotás született a színpadon, méltó emléket állítva e ház megálmodójának, visszahelyezve Somossy Károlyt az őt megillető helyre a köztudatban.

Az előadás a 2023/2024-es évadban foylamatosan látható lesz! Jegyek az előadásra ide kattintva vásárolhatóak!

Írta:Kókainé Ibolya

Fotók:
Budapesti Operettszínház / Janus Erika/

Dolhai Attila Hivatalos Oldala /Várady Nikolett/

 

Az Ősbemutató szereposztása:

Somossy Károly: Dolhai Attila
Armina, Somossy neje: Fischl Mónika
Carola Cecília, primadonna: Kiss Diána
Ábrándy Bella, ifjú díva: Széles Flóra
Lazarovits Zdénkó, bácskai mágnás: Erdős Attila
Lazarovits inasa: Altsach Gergely
Az inas inasa: Czikora István László
Rosenzweig Vilmos zeneszerző, karmester: Dézsy Szabó Gábor
Miska, főpincér: Kiss Zoltán
Maxi, az Orfeum mindenese: Földes Tamás
Albrecht, Somossy haragosa: Bardóczy Attila
Hajós, Somossy haragosa: Németh Attila
Waldmann, Somossy haragosa: Magócs Ottó
Leopold Mária Lippert Weilersheim: Sándor Péter
Lautrec: Vati Tamás
Lona, Barrison lány: Fekete-Kovács Veronika
Ethel, Barrison lány: Kelemen Fanni
Gertrúd, Barrison lány: Drahos Evelin
Inger, Barrison lány: Felkai Flóra
Olga, Barrison lány: Szente-Laboda Zsanett
Edward herceg: Czeglédi Ákos
Az ifjú Kálmán Imre: Boros Misi 

Alkotók:

Író és dalszöveg: Orbán János Dénes
Zene, hangszerelés: Pejtsik Péter
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Díszlettervező: Ferenczy-Kovács Attila
Vizuális hatások: Somfai Péter

Rendező-Koreográfus: Bozsik Yvette

Az előadásban közreműködők teljes névsora a színház honlapján olvasható. 

Megosztás:

Kapcsolódó hírek:

Szécsi Pál 80. születésnapi emlékkoncert az Arénában! Jegyek itt!
2024. március 10-én a Szécsi Pál 80 emlékkoncert a Budapest Arénában. A koncerten felidézik a legnagyobb slágereit, mint például a Csak egy tánc volt, az Egy szál harangvirág, a Gedeon bácsi, a Karolina vagy a Két összeillő ember. A dalokat olyan ...
Ez lesz a Szegedi Szabadtéri Játékok 2024-es műsora! Már árulják a jegyeket!
Az István, a király mellett láthatjuk a visszatérő Geszti musicalt is az Ezeregy éjszaka musicalt, hiszen tavaly is óriási siker volt.
Andrea Bocelli koncert 2024-ben Magyarországon a MVM Domeban - Jegyek itt!
Az MVM Domeban ad koncertet Andrea Bocelli 2024-ben. A budapesti koncertre jegyek itt!
Rómeó és Júlia musical Budapesten 2024-ben - Jegyek itt!
A Rómeó és Júlia musical 2024. június 9-én újra a Papp László Sportarénában lesz látható.
A padlás musical a Tokaji Fesztiválkatlanban - Jegyek itt!
A padlás musical 2024. július 26-án Tokajban lesz látható a Tokaji Fesztiválkatlan szabadtéri színpadán a Veres1 Színház előadásában. Jegyek és szereplők itt!

 

 

 

 


EZT OLVASTAD

LEGFRISSEBB HÍREK


FACEBOOK



LEGOLVASOTTABB HÍREK

 

 

 

 

Ezt olvasta már?x