"Oltári szent fiúk, itt állunk csőre töltve már" Koncert ajánló
Kelt: 2025.02.02
Öt srác, öt sors, egy cél, a zene hatalma... A végeredmény pedig hatalmas durranás a koncertturné kezdetén. Ez a darab a koncertek színes, látványos, mozgalmas világán keresztül beszél hitről, reményről, szeretetről. A lehetőség, hogy elgondolkodjunk azon, hogy a szeretetre és egymás megbecsülésére, az összetartozásra, az egymásba vetett hitre mekkora szükségünk van.
Utolsó, kihagyhatatlan alkalom. Fantasztikus show, melyet egyszer mindenkinek látnia kell.
„Oltári szent fiúk, itt állunk csőre töltve már…” EGYÜTT ÍGY LESZ JÓ!
2025-ben egy utolsó koncertturnéval búcsúznak az Oltári srácok
Közel húsz év után újra összeállt a legendás Oltári srácok csapata, hogy egy különleges hangulatú búcsúkoncert-turnéval még egyszer együtt láthassák a rajongók Dolhai Attilát, Serbán Attilát, Mészáros Árpád Zsoltot, Kerényi Miklós Mátét és az Amerikából kizárólag a darab kedvéért hazalátogató Szabó Dávidot.
Az Oltári srácok című musical Mark Kessler és Ken Davenport tollából született. Eredetileg fiatal fiúk írták, iskolás bulinak indult, amit azután először a New York-i off-Broadway színpadán játszottak. Magyarországon a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében 2007. márciusában mutatták be a Thália Színházban, a darabot az Operettszínház színészei játszották.
Egyszer volt, hol nem volt öt fiú, akiket akkor, 2007-ben már a fél ország ismert és szeretett. Öt Oltári Srác… A Thália színpadán a darab rendezője, Somogyi Szilárd változatát láthattuk a világmegváltásra, ahol Dolhai Attila, Serbán Attila, Mészáros Árpád Zsolt, Kerényi Miklós Máté és Szabó Dávid küzdött a nézőtéren ülők lelki üdvéért az evangelisták neveit viselő fiúk bőrében.
Somogyi Szilárd így emlékezett az Oltári Srácok keletkezésére: anno Kerényi Miklós Gáborral a Budapesti Operettszínház akkori direktorával és Lőrinczy Györggyel New Yorki útjuk során végignézték a Broadway kínálatát, "Mit nézzünk meg?" felkiáltással. Egy mindannyiuk számára ismeretlen musicalre esett a választás: Altar Boyz! Öt srác kirobbanó energiával, hittel, lendülettel teljesen elvarázsolta mindhármukat. A show végén szinte egyszerre mondták ki: "Nálunk is van öt ilyen srác! Miért ne lássa ezt a fergeteges, lehengerlő musicalt a magyar közönség is?!" Hogy milyen jó döntést hoztak akkor, az most derült ki igazán…
Öt fiú, akik meg akarják váltani a világot, jobb emberré tenni mindenkit. Nagyjából erről szólt az Oltári srácok, amely az Altar Boyz című Broadway musical magyar, s egyben európai bemutatója volt. Az öt fiú pedig, akiket Somogyi Szilárdék már akkor, ott New Yorkban erre a szerepre a legalkalmasabbnak gondoltak:
Matthew: Dolhai Attila, a csapat frontembere
Mark: Serbán Attila a srácok közül az egyetlen meleg
Luke: Mészáros Árpád Zsolt egy drogos srác, aki a csapat furgonját vezeti
Juan: Kerényi Miklós Máté, a Dél-Amerikából érkezett szívtipró
Abraham: Szabó Dávid a srácok közül az egyetlen zsidó származású énekes
A darab erről a fiúcsapatról szólt, akiknek utolsó koncertjükbe csöppenhettünk bele. Az előadás görbe tükröt tartott a kilencvenes években gomba módon szaporodó olyan fiúbandáknak, mint a Take That, vagy a Backstreet Boys és sorolhatnánk.
Adott öt srác, ahol Matt a bandavezér, Mark a kötelező meleg, aki Matthew pártfogoltja, ő tanította meg neki, mit is jelent a vallás. Luke a kábítószeres kemény srác, aki a srácok jóságának köszönhetően lehet még mindig velük. Juan a macsó, aki valójában Antonio, egy mexikói Tijuana-i zárdában nevelkedett árva és Abraham a zsidó fiú, aki épp arra járt, a banda megalakulásakor, így vették be őt is, mint dalszövegírót. Illetve ezen kívül adott egy koncert turné, a Vár egy hely turné, annak is az utolsó állomása.
A fiúk a fejükbe vették, hogy a zene erejét felhasználva próbálják nemesebbé tenni az emberek lelkületét. A srácok még az elején egy templomban ministránsként énekelnek, így az egész darabban jelen van ez a fajta bibliai hatás. A darab elején elmesélik, hogyan alakult meg az együttes, természetesen mind az öten másként emlékeznek. Majd megpróbálják a közönséget a zene szeretetére nevelni, annak a cégnek a segítségével, akinek nem mondhatják ki a nevét. A cél: a koncert közönsége lelkeinek megmentése. Van egy szuper kis kütyü, amivel ezt mérni lehet, és minden egyes dallal az a cél, hogy az elveszett lelkek közül minél több megtalálja a helyes utat.
A koncert annyira jól sikerül, hogy a végén már csak négy „hitetlen” ember marad. Ekkor a srácok Abraham kivételével bevallják, hogy valójában mindegyikük kötött a másik háta mögött egy lemezszerződést a céggel, természetesen a szólókarrier reményében. A végére a banda tagjai szembesülnek az igazsággal, hogy Abraham kivételével mindannyian álszentek, hogy tulajdonképpen cserben hagyták egymást. A végén rájönnek, hogy Abrahamnak igaza van, ők összetartoznak. Öt különböző ember, öt különböző sors és öt különböző módja a gondjaik feldolgozásának.
A darab során megismertük az öt srác múltját, jelenét, bepillantást nyertünk vágyaikba. Mi, nézők megtisztultunk, megvilágosodtunk és a végén katarzis élményével távoztunk. Miközben szólnak a dalok, mély drámák dúlnak a háttérben, minden, ami egy fiatal popcsapatnál probléma lehet, az ebben a darabban is terítékre került. Kérdés, meddig tart a hit ereje, elég-e arra, hogy az Oltári srácok átvészeljék a kritikus helyzeteket...
Szépen lassan megismertük a felszín alatti drámákat: a fiúk között rejlő feszültséget, a meleg Mark megpróbáltatásait, Luke drogfüggőségét, hogy a gyerekként elhagyott Juan későn találta meg a szüleit, akik már sajnos temetőben nyugszanak.
Az előadás tele volt igazán elgondolkodtató dolgokkal, igazi mondanivalóval. Azon ritka interaktív előadások közé tartozott, ahol a színészek szó szerint bevonták a közönséget a darabba. Nyilvánvaló, hogy egy koncertmusical szerkezetileg is sokban különbözik más zenés daraboktól. Szokatlanok a közönséghez való kiszólások, a megtáncoltatások, a nézők színpadra ültetése, azonban nagyon bejött a nézőknek ez az interaktivitás, imádta a közönség. Ez volt akkor…
A 2007-es előadás fergeteges sikert aratott, mégis rövid életet élt meg a Thália színház falai között. Az óriási sikert bizonyította, hogy a fiúkat előadás után estéről estére a művészbejárónál rajongók százai várták. Azóta eltelt 18 év, az előadás és hőseink iránt a rajongás az évek múlásával mit sem változott. A múlt év végén azután történt valami… Kerényi Miklós Máté mert nagyot álmodni és összehozta újra a nagy csapatot, hogy egy különleges hangulatú búcsúkoncert-turnén még egyszer együtt láthassák a rajongók kedvenceiket, akik azóta is a magyar musical játszás ikonikus sztárjai. Bár karrierjük szerteágazott, mint a musical végén az öt fiúnak, de a barátság megmaradt, így még egyszer újra együtt lépnek fel. Cinkos barátság az övék, húsz év összekacsintása ez a koncert, amikor öt éneklő és táncoló szívtipró az egység üzenetével örvendezteti meg közönségét.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer öt fiatal tehetség, ma pedig a színpadon öt sikeres művész, akiknek a lelkesedése az energiája mit sem változott, sőt…. „Oltári szent fiúk, itt állunk csőre töltve már…”
Ilyen előzmények után 2025. január 31-én Szegeden a közönség belecsöppent az Oltári srácok nevű immár férfizenekar emelkedett hangulatú visszatérésébe, az utolsó turnén, a búcsúkoncert búcsúkoncertjébe.
Ez a koncert, ez a történet azonban most másról szólt: igazi, őszinte barátságról, összetartozásról, egymás támogatásáról, összekapaszkodásról az élet viharai közepette, végtelen szeretetről. Az élet írta, átírta, igaz mese kerekedett a történet végére.
Bár az évek múltak, a fiúk hozzáállása, a közönség szeretete, a lelkesedésük töretlen maradt, minek következtében mindjárt az első számnál már állva tapsoltunk. A résztvevők mindent megtettek, hogy egy fergeteges hangulatú koncerten érezzük újra magunkat. Az az őszinte lelkesedés, amit közvetítettek, rögtön az elején megérintette a közönséget. Vidámságból, nevetésből, egymás ugratásából, hegyekbe hordott poénokból nem volt hiány, miközben a nézők dobozba dobott kamu és valós vétkeit, kívánságait felolvasták. A színpadon kaptunk hideget és meleget, öniróniát és lírát egyaránt. Miközben szépen haladtak a fiúk céljuk elérése felé, ami most nem igazán a térítés volt, sokkal inkább a fergeteges szórakoztatás, egyre több dolgot tudhattunk meg a csapat tagjairól, életük alakulásáról.
A második részben az őszinte vallomásoké volt a főszerep. A mostani személyiségükre formálták, aktualizálták, felfrissítették az előadást olyan megható módon, hogy az egyes tagok életének legfontosabb mozzanatait is sikerült megismerni a koncert végére. Az előadás egyik kihívása, hogy érzékeltesse azokat a változásokat, amelyeken a szereplők testileg és lelkileg keresztülmentek az évek múlásával. A dolgaik látszólag jól alakultak az eltelt tizennyolc év alatt, ámde ezzel együtt sem voltak elkerülhetők a szomorú, nosztalgikus, olykor tragikus mozzanatok, pillanatok, gondolatok sem. A darab történetébe végtelen őszinteséggel szőtték bele saját életük nehéz, megpróbáltatásokkal teli pillanatait, miközben a nézők láthatták, van némi hasonlóság a darabban játszott szerepükkel:
Dolhai Attila a Van benned valami dala előtt őszintén mesélt a párválasztása előtti kétségeiről, arról, hogy a hűség olykor bizony nem könnyű, de megéri az áldozat, megéri várni az igazira pont, mint Matthew énekli lírai dalában…
„Veled élem majd az életem ezt tudtam már a kezdetén!
Hamar esküvőről ábrándoztam én!”
Mészáros Árpád Zsolt őszintén beszélt arról, hogy kell egy csapat, ez a csapat, akinek a hite és kitartása segített a családjával együtt, hogy az ital fogságából kikerüljön, ők a második családja:
„Építsd a lelked inkább!
Hogyha csak kívül vagy szép, csúnyán megfizetsz még!
Építsd a lelked inkább!
Gyúrjad mindennap! Kell egy kis áldozat!”
Az eredeti darab melodrámája anno Luke tragédiájával végződött. Ennek a koncertnek szívszorító, könnyfakasztó pillanata most Kerényi Miklós Máté tragédiája volt, amikor Juanként felolvasta a szülei haláláról szóló levelet. Megrendítő volt szavait hallani, ahogy édesanyja közeli haláláról mesélt:
„Milyen érdekes, hogy amikor ezt Juanként annyiszor olvastam, akkor soha nem tudtam ez mit jelent, hogy ez milyen érzés lehet elveszíteni azt, aki életet adott…”
„La Vida Eternal, a fényesség vár,
A mennyekben élhetsz a szent trónusnál!
La Vida Eternal, a lelked ott száll,
És élhetsz örökké már!”
Mátéból lávafolyamként törtek elő az érzelmek, az emlékek, vele együtt sírtak a színpadon állók, sírt az egész sportcsarnok. Fantasztikus volt látni azt a szeretetet, ahogy ez a négy nagyszerű ember a karjaiban tartotta, támasza volt. Elmondta, emiatt a dal miatt, édesanyja emlékére szerette volna nagyon megcsinálni ezt a koncertet.
Az, hogy a lélekszenzor még mindig harminchárom megmentésre váró lelket „érzékelt” Mark szerint azért lehet, mert: „Valamiyen titkot rejtegetnek a lelkükben. Nem tudnak őszinték lenni, sem önmagukhoz, sem a szeretteikhez…”
Serbán Attila elmesélte milyen nehéz volt huszonöt éve elindulnia Kárpátaljáról és azóta folyamatosan bizonyítani, miközben ezek a kollégák, barátok mindig támogatták, mellette álltak.
Végül jött egy kis csavar az eredeti történet végéhez képest… Eljött az igazság pillanata, a lélekszenzor nem talált több megmentésre váró lelket… Szabó Dávid önvallomása tette fel a koronát a mai történetük végére.
Dávid szerint ez azért van, mert boldogok, megtanulták elfogadni magukat és egymást olyannak amilyenek. „Máshogy élni, máshogy szeretni, az nem bűn.” Bár ő hagyta el őket, elmondta élete legszebb időszakát ezekkel a srácokkal töltötte és ezt nem cserélné el semmiért. Tele a lelke szeretettel, elfogadással. Mindannyiukat máshová sodorta az élet, máshogy gondolkodnak dolgokról, de ők öten egy család.
A komoly téma és a megrendítő, drámai pillanatok ellenére egy poénokkal teli, vidám, látványos előadás részesei lehetünk. Öt srác, öt sors, egy cél, a zene hatalma, a lehetőség, hogy elgondolkodjunk azon, hogy a szeretetre és egymás megbecsülésére, az összetartozásra, az egymásba vetett hitre mekkora szükségünk van.
A végeredmény pedig hatalmas durranás a koncertturné első állomásán, a Szegedi Városi Sportcsarnok színpadán, mely túlszárnyalta az előadás kezdeti színházi sikereit is. Az első, óvatos elképzelés a fiúk részéről egy koncert show volt, ami csupán a darab keresztmetszetét adta volna, a turné kezdetére fokozatosan átalakult, ahogy a fellépők az emlékeiket felelevenítették. Ennek eredményeként a rajongók legnagyobb örömére (és úgy tűnt, a saját szórakoztatásukra is) az öt még ma is a legoltáribb srác az egykori teljes előadással ajándékozta meg a közönséget. Fullban letolták ugyanazt a koreográfiát, mint rég, bombasztikus bravúrral, a díszletként funkcionáló hatalmas ledfalakkal pedig maivá varázsolták a látványt. Sírva nevettünk az új poénokon, és némán sírtunk a drámai pillanatokban, igazi érzelmi hullámvasúton utaztunk a múltba.
A rajongók régen és most is lelkesedtek az idolokért, a közönség imádata most is falakat rengető volt.
Talán mert ezek az Oltári srácok nem csak rég, még ma is nagyon értik és érzik a közönséget, a mai fiatalok nyelvén meséltek csomó ma talán még aktuálisabb, olyan témákról, ami rengeteg embert érint: függőségről, árulásról, másságról, függőségi viszonyokról, őszintén felvállalva minden gyarlóságukat, esendőségüket. A fergetegesen vidám előadásnak most is sok olyan pillanata volt, amikor mindenki picit elgondolkodik, és megáll a levegő. Közben pedig ott a jó kis zene, az eszméletlen koreográfia és öt ember, öt fantasztikus művész, aki hatalmasat melózik a színpadon kirobbanó formában, örömmel, és ezt nagyra értékelte a közönség.
Az előadás fantasztikus show, hihetetlen élmény volt, sokat mondó, elgondolkodtató. Az újratalálkozás igazi örömünnep volt a színpadon állóknak és a közönségnek egyaránt.
Ez a darab nem a templomok áhítatos csendjén, hanem a koncertek színes, látványos, mozgalmas világán keresztül beszél hitről, reményről, szeretetről. A produkció, amely sokak számára a hit, a barátság és a közösség szimbólumává vált, most, közel két évtized múltán utoljára kel életre pár előadás erejéig.
Az Oltári Srácok feszes harmóniákkal és látványos koreográfiával az egység üzenetével örvendeztette meg közönségét:
Matthew zárszava:
„Hiszen egy csillagkép mindig fényesebb, mint egyetlen csillag, egyetlen hang is csak pusztába kiáltott szó, mert több hang együttese alkothat csak harmóniát, és mi így veletek együtt örömmel emlékezünk és bizakodva nézünk a jövőbe…”
„Igen azt hiszem, hogy egymásban kell hinnünk, hiszek abban, hogy EGYÜTT ÍGY LESZ JÓ!”
Az előadás igazi mondanivalója egyetlen szóval kifejezhető: EGYÜTT.
Ők a színpadon együtt, mint mondták, a legfontosabb az, hogy együtt velünk. A srácokkal kicsit mi is újra átélhettük a fiatalságunkat. Szívhez szóló köszönet volt ez a koncert a rajongóknak az együtt töltött évekért.
Ez az előadás héttől hetven évesig korig ajánlott mindenkinek, tiniknek és örök ifjaknak egyaránt. Akinek még ismeretlen a történet azért, mert egy fantasztikus koncertélménnyel lesz gazdagabb, aki pedig régről ismeri a sztorit, annak egy frenetikus, új élményben lehet része, mely egyszeri és megismételhetetlen. Utolsó, kihagyhatatlan alkalom. Fantasztikus show, melyet egyszer mindenkinek látnia kell.
A még ma is Oltári Srácok hívó szava:
„Gyere hát itt van a helyed, imára hív tárd ki a szived…
Ritmusra dobog a láb!
Ritmusra táncolunk hát!
Ritmusra üt a tenyér!
És Isten tudja, hogy miért! - Hát ez a helyzet!”
Írta: Kókainé Ibolya
Fotók: Art-Színtér / Ernhaft Attila
Archiv: Perjéssy Gábor/PORT.hu
Szereplők:
Matthew Dolhai Attila
Mark Serbán Attila
Luke Mészáros Árpád Zsolt
Juan Kerényi Miklós Máté
Abraham Szabó Dávid
Tihanyi Ákos és Somogyi Szilárd ötlete alapján
színpadra alkalmazta Kerényi Miklós Máté
Fordító: Müller Péter Sziámi Jelmeztervező: Böhm Katalin
Zenei vezető: Mihalics János Producer: Fekete Mária, Ernhaft Attila
Külön köszönet: Angyal Márta, Farkas Amáta, Szűts Rita
Köszönet az Art-Színtér csapatának a kivitelezésért.
Oltári srácok turné állomások:
január 31. 19:00 - Szeged
február 1. 19:00 - Pécs
február 2. 19:00 - Zalaegerszeg
február 3. 19:00 - Mosonmagyaróvár
február 6. 16:30 és 20:00 - Budapest
február 7. 19:00 - Székesfehérvár
február 8. 19:00 - Nyíregyháza
február 9. 19:00 - Miskolc
Jegyek még a vidéki helyszínekre ide kattintva vásárolhatóak!
Kedvcsináló videó Szabó Dávidtól
Kapcsolódó hírek:
