A REMÉNY MUSICALJE...Beszámoló a Lévi Story! A Farmerkirály musicalről!
Kelt: 2023.04.16
JÁVORI FEGYA MUSICALJE ELŐSZÖR BUDAPESTEN! BESZÁMOLÓ A BUDAPESTI PREMIERRŐL... siker musical, avagy merjünk nagyot álmodni…
Szemben a világgal… mert a változatosság az élet fűszere…
JÁVORI FEGYA MUSICALJE ELŐSZÖR BUDAPESTEN!
Beszámoló a premierről
A világsiker Lévis farmer története… siker musical, avagy merjünk nagyot álmodni…
A darab akár a Hegedűs a háztetőn továbbgondolása is lehetne, hiszen a történet ott kezdődik, ahol az véget ér. Ez akár Mótel Kamzolj a Hegedűs a háztetőnben szereplő, hatalmas akarattal megáldott szabólegény történetének folytatása is lehetne. Aki katartikusnak tartotta a Hegedűs a háztetőn legutolsó jelenetét, amely a deportálás mozzanatait jelenítette meg egyszerű, de mégis szívszorító módon, és aki a továbbiaknak, a történelem gyászos eseményének a színpadon szeretne tanúja lenni, az a Lévi Storynak köszönhetően a zsidóság egykori hányattatásairól pontos, színpadra álmodott képet kap a darab dramaturgiája, és a szívbemarkoló énekszámok által, amelyek végtelenül beszédeseknek bizonyulnak a hontalanságról és az újrakezdés bizonytalanságáról…
Megrendítően szép, sírós nevetős előadás született.
A musical története igazi karriertörténet, mely Lévi Straussnak a világhírűvé vált farmernadrág megálmodójának kalandos sorsát meséli el a kivándorlástól a Levis birodalom felépítéséig, tele érzelemmel… a farmernadrág, mely földrészeken és korszakokon átívelő szimbólummá vált. A vitorlavászonból készült nadrág, a cowboyok, állattenyésztők, aranyásók munkaruhajából vált a szabadság, a lázadás jelképévé, majd keresett divatcikké, időtlen legendává.
Lévi Strauss 1819. február 26-án született Lőb Strauss néven egy zsidó családban a bajorországi Buttenheimben. Tizennyolc éves korában az ő családját is elérte a kivándorlási láz. A sorozatos erőszakos pogromok, a zsidókat ért atrocitások hatására 1837-ben kivándorolt Amerikába, ahol felvette a Levi nevet és korábban kiköltözött unokatestvérei méteráru kereskedésében kezdett el dolgozni. Miután 1853-ban megkapta az amerikai állampolgárságot, a kaliforniai aranyláz hírére a családja elhatározta, hogy a nyugati partra is kiterjesztik üzleti tevékenységüket, ezért San Francicóba költöztek, ahol Lévi a bányászok, aranyásók számára kezdte el árusítani a bátyjaitól érkező textileket: ágyneműt, zsebkendőt, ruhaneműket. A jó üzleti érzékkel megáldott fiatalnak hamar feltűnt, hogy a bányászok által hordott pamut nadrágok gyorsan elhasználódnak a fokozott igénybevételnek köszönhetően, ezért kitalálta, hogy vitorlavászonból és a sátrak alapanyagául szolgáló kendervászonból készít gyakorlatilag elnyűhetetlen nadrágokat nekik.
A darab azonban nem csak a világhírűvé vált ruhadarab kitalálásának története, sokkal inkább egy határozott, az álmaiért küzdeni tudó, a jég hátán is megélő zsidó fiatal kalandos történetét, hányattatott sorsát meséli el tele érzelemmel, szerelemmel, bánattal. Egy fiatal férfiét, aki mert megújulni, mert nagyot álmodni, és az álmaiért minden áldozatra képes. Rajta keresztül a néző bepillantást nyerhet az akkor élt zsidók hányattatásokkal teli életébe, az üldöztetés és folytonos meneküléssel teli mindennapjaikba. A rideg történelmi tények: Az 1880-as évektől kezdve több évtizeden át zsidóellenes pogromhullámok söpörtek végig a birodalom különböző régióin. Több mint kétmillió zsidó menekült el Oroszországból 1880 és 1920 között, főleg az Egyesült Államokba és a mai Izrael Államba.
Ezt a darab elején Davidovics Rabbi keserű egyszerűséggel fogalmazza meg:
„Tudják mért van olyan sok jó zsidó hegedűs a világban, mert zongorával a hátán senki sem tud menekülni…”
Az alkotók: a darab zenéjét Jávori Ferenc „Fegya”, a Budapest Klezmer Band alapítója szerezte. A szövegkönyv Kállai István és Gábor munkája, melyet Müller Péter Sziámi dalszövegei tesznek szerethetővé.
Aki kedveli a zsidó népzenét, a klezmer muzsikát, az ezt maximálisan kiélvezheti. Az előadásban meghatóan gyönyörű dallamok, vérpezsdítő ritmusok, szívhez szóló klezmer muzsika ragadja magával a nézőt. Zenéjének alapját ugyan a klezmer adja, de van benne country, német sördal, mai szívhezszóló musicalszám ugyanúgy, mint orosz és német népzenei alapokból felépített dalok, melyek a darab zenei világát végtelenül színessé varázsolják. Az előadás kicsit a régi amerikai filmek világára emlékezteti a nagyérdeműt.
A néző a darab elején gyorsan beleszeret a karaktereket hűen megformáló művészek játékába és nem utolsó sorban Jávori Ferenc, Fegya örömzenéjébe. A darab bemutatásakor először a zenei világa fogott meg, mely csodálatosan ötvözi a tradicionális zsidó zenét a felsoroltakkal, majd rögtön utána a gyönyörű, megható története.
Fantasztikus, szívmelengető előadás részese lehetett, aki a 2023. április 14-én a budapesti premieren a RAM ArT színházban jelen volt a darab fővárosi bemutatkozásán valamennyi művész nagyszerű alakításának köszönhetően. Az egész 1000 fokon izzott, mindenki nagyon akarta, hogy jó legyen. Ez érezhető volt maximálisan.
A darab nem ás roppant mélyre, de azért erőteljesen beszél kiközösítésről, antiszemitizmusról, másságról, egymás mellett élésről, illetve arra való képtelenségről.
A rendező: Kerényi Miklós Gábor- KERO egy életen át színházat álmodott mindig legfelső fokon. Kezei közül a nagyszabású operett és opera rendezései mellett többek között olyan musical sikerdarabok kerültek ki, mint a Rómeó és Júlia, Mozart, Miss Saigon, Szentivánéji álom, vagy a Notre Dame-i Toronyőr. KERO most is hű maradt önmagához, a Lévi Storyval is egy látványos nagyformátumú alkotást sikerült létrehoznia. Egy érzelmekkel teli, igazi sírós-nevetős, végtelenül megható előadást.
A díszlet: Rákay Tamás nagyszerű munkája. A dekoratív díszletek híven tükrözik a német kisváros piacát tele ötletes, a történetet segítő megoldásaival. Nagyon jól kitalált, látványos háttérvetítés a háborgó tengert illusztráló kép, amint a rettegő tömeget dobálja, a félelmet tökéletesen megjelenítve a kalandos hajóút során. Hatásosan asszociál a valósággal, miként dobálta a sors ezt a népet. Lélegzetelállító jelenetet előidézve az első felvonás zárásaként. Az aranyásók western kocsmáját nagyszerűen megidéző díszletek hatására a néző úgy érzi, régi amerikai westernfilm pereg. Davidovics Rabbi megrendítő dala alatt, melyben a népe szétszakítottságáról énekel pedig a háttérkép egy hatalmas fa ős öreg szertefutó gyökérzete egyszerűen lenyűgöző látványt nyújt. Tökéletes rendezői fogás az első farmernadrág sikerének ábrázolása, a múlt és a jelen ruhadarabjának egyidejű megmutatásával.
Kerényi Miklós Máté - Kardffy Aisha kettőse
Kerényi Miklós Máté és Kardffy Aisha az életben is nagyszerű párost alkotnak, de ez a darab, ez a szerep közös életük nagy dobása, csodálatra méltó összhangban vannak egymással a színpadon, tökéletesen kiegészítve, odafigyelve egymásra… Két fantasztikus tehetség szövetsége az övék. Míg Aisha szíve minden dobbanása az arcán tükröződik, szenzációs a mimikája, addig Máté az egész testével játszik, a gondolatok és a mozdulatok összhangja az övé. Fantasztikusan játszottak. Megrázóan gyönyörűen. Számomra az ideális pár Őket nézni színpadon. Végtelenül összeszokott, és nagyon szerethető párost alkotnak.
A darab során többször búcsúznak, úgy tűnik, a sors minduntalan elválasztja őket, életük folytonos búcsúzás. Nekik csupán boldogság morzsák jutnak, hiszen mindkettőjüknek a saját útját kell követnie. Hannának édesapját, a Rabbit San Francicóba, Lévi élete pedig örök menekülés előre, a nincstelenség elől… A frissen megtalált szerelem boldogságát és a másik elvesztése miatt érzett szomorúságot egy csodaszép duettben éneklik:
„Távolban szól most egy kis balalajka, szépség és bánat mind felhangzik rajta, jókedv meg bánat egy húrra járnak, ebben a dalban a holnap dalol, jókedv meg bánat egy húrra járnak, ebben a dalban szívem dalol.” Teljesen hiteles, szépséges vágyódás a másik iránt… Csodaszép jelenet, baljós, tiszteletet parancsoló és megható egyszerre.
Haim/Hanna: Kardffy Aisha
Nem is olyan rég egy másik bemutató kapcsán a hősnőt alakító művésznő nyilatkozta, minden színésznő álma egy igazi nadrág szerep…Hannát édesapja a Rabbi, hogy megvédje a hosszú utazás alatt, fiú ruhába bujtatva álcázza.
Kardffy Aisha a darab elején Haimként tökéletesen alakítja egy talpraesett zsidó fiú szerepét, szinte pajtásként követi, segíti, bátorítja Lőböt. Miután felfedi valódi kilétét a fiú előtt, onnantól ő a törékeny, csodálatos hangú naíva, aki tiszta szívvel, lélekkel és hátborzongatóan szépséges hangokkal játssza Hanna szerepét. Fiatal kora ellenére jópár drámai alakítása lenyűgözött már, de amilyen érzékenységgel formálja meg Hanna karakterét az könnyfakasztóan szép tud lenni. Kitűnően alakítja a talpraesett, rafinált, cserfes, de érzékeny, fülig szerelmes rabbi lánya karakterét, nagyszerűen kelti életre szerepét. Hangja, szívből jövő játéka, lendületes tánca üde színfolt a darab során, egyszerűen öröm nézni, hallgatni. A darab nehéz pillanatait Ő és Lévi oldják fel és teszik elviselhetővé. Hanna a hagyomány, vagy a szerelem választása között őrlődik. Szívbemarkolóan, szépen előadott dala könyörgés a szerelemért, szinte segélykiáltás a boldogságért:
„Amikor két ázott madár egymásra végre rátalál s repülnek együtt boldogan… így érzem Lévivel magam…” A darab megrázó végén mégis a hagyomány győz a szerelem felett, melyben azért ott a remény is…
Levi Strauss: Kerényi Miklós Máté
A darab elején még Lőb, majd az újvilágban már Lévi életfilozófiája is lehetne: Szemben a világgal… avagy a változatosság az élet fűszere…
Szerepe szerint Lévi egy karrierről és egy jobb világról álmodó, élete talán első szerelmét átélő, nagyon szeretetre méltó zsidó fiú, akinek tánctudását egyszerűen csodálattal figyelem. Azt mindig tudtam, hogy Máté akkorát tud ugrani helyből, mint más nekifutásból sem, de az eljegyzési estélyen a zsidó férfiak vérbő odesszai tánca és a távozásra szólítás ellen tiltakozásképp, dühtől kirobbanó tánca egyszerűen fergeteges. Ez a szerep nagyon megtalálta Mátét. Végtelenül erőteljes gesztusokkal létezik a színpadon végig a darab során, nyomatékosítva minden érzést, gondolatot. Annyira az övé a mozdulatok, a hangok, minden apró rezdülése tökéletes, olyan Kiskeros, olyan egyedi, nagyon szerethető benne.
Kerényi Miklós Máté a nagyközönségnek már régen bizonyította, nem csupán táncos-komikusnak kiváló. Drámai színészként először a Virágot Algernonnak Charlie szerepében csillogtatta sokoldalúságát. Lévi Straussként mélyen átérzett szerepformálása sokszor szívbemarkoló. Hangjának, játékának drámai ereje már a darab elején székbe szegező érzés a nézőnek. A kétségbeesés, az elkeseredés fantasztikus mélységeit végtelenül szépen ábrázolja.
„Ha nem tehetjük azt, amit akarunk, akkor azt kell akarnunk, amit tehetünk…”
„Ha hátára emel a végzet óceán s ha új partra sodor nagy vizeken, ha nincs is vissza út és csillagot se gyújt, nem baj a retúrt nem fizetem…”
Rebeka, Levi anyja: Módri Györgyi (Veszprémi Petőfi Színház)
Módri Györgyi a darab során a farmernadrág feltalálójának édesanyjaként a darab egyik legszebb dalát énekli végtelen érzelmi töltéssel és lelki kitárulkozással. Könnyfakasztóan gyönyörű pillanatokat teremt a színpadon:
„Anya leszek mindig, pedig felnőnek a gyerekek. Gyermekem, édesem menj csak az úton… áldom a lépted és harcolok érted és ameddig élek én tudom, hogy neked mi lesz jó…” Csodálatos dal, csodaszép, megható alakítás.
Davidovics Rabbi: Szabó P. Szilveszter
„A vándorlás kényszere nem újdonság…” ezzel a gondolattal indítja útjára a darab történetét a Rabbi.
Mindjárt a darab eleje megható és egyben felemelő érzéseket vált ki a nézőből: a gyülekezet útnak indul kezükben az elmaradhatatlan bőrönddel, háttérben a távolba futó vonatsínekkel, életük örök vándorlását, menekülését jelképezve, szívükben az örök reménnyel, hogy egyszer talán majd jobb lesz…
„Szétszakadoztak a gyökerek… százfelé szórják szegény népemet… megrémült a lelkünk, így hát útra keltünk… hogy fogunk élni ezután… otthonunkért megszakad a szív…”
Egy odesszai rabbi Szabó P. Szilveszter alakításában, aki nagyszerűen formálja meg a karaktert. A rabbi azért megy Amerikába, mert pénzt akar gyűjteni az otthoni zsinagóga felújítására. Megismeri Levi mamáját, Rebekát. Elrendezik gyermekeik sorsát, de a rabbit a szíve visszahúzza népéhez, érzi vissza kell mennie Odesszába a gyülekezetéhez és a romos zsinagógájához, a szülőföld fájdalmasan visszahúzza, minden gondolatában Odessza van…
„idekanyarintod Odesszát…” Odessza dala és tánca végtelenül átérzett, átélt székbeszegező, katartikus hatású:
„200 lépcsőfok… eltűnik a ködben az a lépcső, eltűnik a ködben az a sok kép, szürkül az egykori kép Odessza drága szívemben őrizlek még….” A háttérben pedig a híres odesszai Patyomkin-lépcső 200 lépcsőfoka úgy tűnhet, mintha nem létezne más csak a végtelenbe futó lépcsősor, lenyűgöző látvány.
Odesszáról egy kis történelmi adalék a történet jobb megértéséhez. Ha van népeknek olvassztótégelye, akkor Odessza az. A 20. század legelső éveiben egymilliós lakosságának közel negyven százalékát a zsidóság tette ki. A ma ismert Odessza Nagy Katalin-féle 1794-es alapítása után különleges kiváltságokat kapott, a zsidóságnak pedig, a cári Oroszország többi részével ellentétben, csaknem egyenlő jogai voltak, ami a fel-fellángoló pogromok ellenére is vonzóvá tette számukra a fekete-tengeri kikötőt.
A város egyik híres szülötte, Iszaak Babel drámaíró például egyenesen kijelentette: „Odesszát a zsidók csinálták.” A népszerű zsidó dallamok például a mai napig a helyi utcazenészek repertoárjának alapkövei. A darabban felhangzó Odessza dal a fantasztikus orosz népzenei alapokból felépített dallá vált.
Szabó P. Szilveszter hangilag is szárnyalt meg a karaktere is. Davidovics rabbi igazán az ő szerepe. Fantasztikusak azok az apró gesztusok, vonások, amiket belecsempész a szerepbe és amelyek egy szempillantás alatt megmutatják a karakter igazi énjét. Tökéletesen megformál egy idősödő megtört lelkű vallási tanítót, közösségének szellemi vezetőjét. Fantasztikus alakítás az övé.
Georg: Horváth Dániel
Nagyon erős színészi játékával nem csak a fizikai, hanem a lelki kegyetlenséget is tökéletesen ábrázolja. A beteges vágyat Lévi húga iránt szinte félőrülten jeleníti meg.
Valamennyi szereplő mind prózában, mind táncban, mind énekben remekelnek. Látszik rajtuk, hogy élvezik a játékot, a nézőkkel való cinkos összekacsintást, nemcsak a darabbal lélegeznek együtt, a közönséggel is.
Abszolút feszes, pontos, végtelenül lendületes, teljes energia bedobással játszott előadás. Nemcsak a tempós, mulatságos részek jellemezték, hanem voltak döbbent csendek is, érzelmileg is igencsak mélyreható pillanatok. Az ilyen estékért jó színházba járni. Ezt a felemelő hangulatot nem lehet megunni. Álló vastapssal és hatalmas ovációval indult hódító útjára a világsiker musicalje végre Budapesten is. Sok sikert még Neki!
Irta: Kókainé Ibolya
Fotók: Puskel Zsolt
Jegyek még kaphatók az előadásra ide kattintva!
SZEREPOSZTÁS:
Levi Strauss: Kerényi Miklós Máté
Rebeka, Levi anyja: Módri Györgyi
Davidovics Rabbi: Szabó P. Szilveszter
Haim/Hanna: Kardffy Aisha
Georg: Horváth Dániel
Sheriff: Végh Péter
Nyemirovszkij: Péter Richárd
Slomó: Gábor Márkó
Jonas: Pesák Ádám
Louis: Szentmártoni Norman
Maila: Haraszti Elvira
Alkotók:
Díszlet: Rákay Tamás
Jelmez: Horváth Kata
Koreográfus: Király Béla
Zenei vezető: Kéménczy Antal
Produkciós asszisztens: Sulyok Máté
Rendező: Kerényi Miklós Gábor - Kero, Kossuth díjas, Kiváló művész
Kedvcsináló videó összeállítás a darabhoz:
