Beszámoló az Ezeregy Éjszaka 50. előadásáról!
Kelt: 2024.04.05
Ezeregy Éjszaka 50. előadás. Egy előadás mely a bemutató óta eltelt időben semmit nem veszített ragyogásából, egy előadás mely a sokadik alkalommal is tud újat adni. Értékes alkotás, mely megmaradt szerencsére varázslatos mesének, abból is egy korszerű és látványos kivitelű, pazar megjelenésűnek. Szórakoztató, igényes képi világ, a látvány lenyűgöző. A betétdalok pazarok, a tánckoreográfiák zseniálisak, a szereplők, a karakterek nagyon jók végtelen humorral megáldva.
Ezeregy Éjszaka 50. előadás a Pesti Magyar Színházban
„Egy varázslat győz le seregeket. Egy varázslat, egy, a szereteted.”
2023. augusztus 11-én a Szegedi Szabadtéri Játékokon hatalmas sikerrel mutatták be a Geszti Péter dalszövegeivel készült Ezeregy Éjszaka című world musicalt, melyben szerzőtársai Tasnádi István szövegkönyv és Monori András zeneszerző voltak.
A nagy sikerre való tekintettel 2023. november 3-án azután kőszínházi előadásként elsőként a Pesti Magyar Színház nagyszínpadán, a Hevesi Sándor téri teátrumban láthatta a nagyérdemű.
A darab sikerhadjáratának köszönhetően 2024. április 3-án az 50. előadást ünnepelhettük. Az Ezeregy Éjszaka world musical jubileumi előadása alkalmából a Magyar Színház elrepítette újra nézőit a mesés kelet varázslatos világába.
A színház, hogy még vonzóbbá tegye nézői számára az előadást háromnapos ünnepségsorozat keretében április 2-án, 3-án és 4-én Ezeregy Éjszaka tematikájú esteket tartott. A rendezvény keretein belül minden napra készültek valami igazán különleges meglepetéssel. A teátrum három napra a keleti kultúra gyöngyszeme lett, az előadások előtt és után sokféle különlegességgel szolgálva a nagyérdemű kíváncsiságának. Volt ott minden, mi szem-szájnak ingere: keleti csemegék a datolyától az aszalt gyümölcsökön át a különleges, fahéjas illatú gőzölgő teáig, az ízlelőbimbóinkat felpezsdítő csípős gyömbéres finomságig, miközben aláfestésként már az előtérben a darab elringató zenei világát élvezhettük. Az emeleten teljes pompájukban megcsodálhattuk a darab keleti stílusú jelmezkülönlegességeit. Az előadások után kívánhattunk hármat a Dzsinntől és mindenki találkozhatott kedvenc szereplőivel.
Ennek a csoda darabnak a megálmodóját nem kell bemutatni, hiszen nevét egy egész ország ismeri. Geszti Péter EMeRTon-díjas magyar rapper, dalszövegíró, producer, szinkronszínész és előadóművész, akinek olyan nagysikerű musicalek fűződnek a nevéhez, többek között, mint a Pál utcai fiúk, vagy a Dzsungel könyve, most pedig egy varázslatos darab, a keleti mesevilág gyöngyszeméből készült Ezeregy Éjszaka. Az előadások sikerét nézve könnyen lehet, erre a musicalre is hasonló diadalút vár, mint az előbbiekre.
Az előadás csodálatos, izgalmas, egyben romantikus és megható… Egy előadás mely a bemutató óta eltelt időben semmit nem veszített ragyogásából, egy előadás mely a sokadik alkalommal is tud újat adni.
Értékes alkotás, mely megmaradt szerencsére varázslatos mesének, abból is egy korszerű és látványos kivitelű, pazar megjelenésűnek. A fiataloknak és a nosztalgiázó idősebbeknek egyaránt jó választás, de persze bárkinek, aki nyitott tud maradni a klasszikus mesék világára. Nincsenek politikai és ideológiai aknák benne, "csak" őszinte emberi alapokra tanít. Nem a megszokott napi szinten ránk erőltetett témákat, közegeket kapjuk ebben a mesében (nem nyomozós, háborús, zombis, űrlényes, stb.) Elkalauzol mindenkit egy varázslatos világba, megismertetve kicsit a keleti kultúrával.
Szórakoztató, igényes képi világ, a látvány lenyűgöző, sikerült megvalósítani a mesebeli világot. A betétdalok pazarok, a tánckoreográfiák zseniálisak, a szereplők, a karakterek nagyon jók végtelen humorral megáldva, egytől egyig mindenki lubickol a szerepében.
Ez a darab dramaturgiailag pontosan és hatásosan van fölépítve. A poénok nagyot szólnak, az eredeti történet hűen követhető. A szerző trió biztos kézzel adagolta a humor, a könnyfakasztó szerelem, a bensőséges szerelmi jelenetek és a hatalmas táncos-énekes tömegjelenetek egyvelegét.
Az előadás fantasztikusan színes történet, mely egyaránt szól szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselszövésről és emberi gyarlóságról is. Az izgalmas world musical kezdetén Sahriár király szerelmi bánatban szenved, de elé vezetik Seherezádét, a rabnőből lett háremhölgyet aki, hogy életét mentse és a királyt jobb kedvre derítse, mesélni kezd neki. Meséiben megelevenedik a varázslatos kelet világa, érdekes hőseivel, vicces vagy épp félelmetes figuráival; királyfival, hercegnővel, tolvajjal, gonosz varázslóval és persze mindannyiunk kedvencével, a nagydumás Dzsinnel. Ezek az ősi történetek azután működnek és meglágyítják Sahriár király szívét. Seherezádé ezeregy éjszakán át addig mesél a királynak, míg az végül beleszeret. Esze ágában sincs már hajnalban fejét vetetni, sőt a mesét ő fejezi be, megszépítve a történet végét, igazságot szolgáltatva a jónak és a rossznak is, népe megelégedésére.
Akik ezt a csodálatos mesevilágot megelevenítették az április 4-i estén és vidámságunk okozói voltak:
Szereposztás: 2024. április 4.
SEHEREZÁDÉ: Péteri Lilla
SAHRIÁR KIRÁLY: Barsi Márton
ALI, később ALIDA: Molnár Janka
HARÚN: Murvai Márton
DZSÁFÁR: Fellinger Domonkos
DZSINN és BEK-BEK, a Főeunuch: Pavletits Béla
JÁZMIN: Szűcs Enikő
MASZRÚR, hóhér és IFRIT: Keresztény Tamás
ÖREG SZULTÁN, Jázmin apja: Szűcs Sándor
JÓSNŐ: Nagy Noémi
KERESKEDŐ, EMBERFEJEKET TERMŐ FA: Fazekas László
JÁRÓKELŐ, EMBERFEJEKET TERMŐ FA: Penke Soma
EMBERFEJEKET TERMŐ FA: Papp Domonkos
FELCSER: Eszenszky Gergely
PARASZT: Tóth Géza Gergő
Seherezádé meséjének kezdetén egy cellában raboskodik Harún, az egykori kalifa, akit tolvajnak néznek és egy kis tolvaj Ali, akiről csak a darab végén derül ki, hogy egy nagyon érzelmes fiatal lány, Alida.
Ali fantasztikus megformálója ezen az estén Molnár Janka volt, aki egy csoda a színpadon. Igazi tűzrőlpattant fiús lány. Olyan elánnal, lelkesültséggel alakítja egy mindig rafinált, minden helyzetben magát feltaláló fiatal fiú, egy agyafúrt kis tolvaj szerepét, igazi túlbuzgó segítőtárs a bajban, akinek néhol kicsit lányos „hisztijei” csak kicsit hatnak gyanúsan a néző számára az elején. Mosolyt fakasztó laza nemtörődömséggel oktatja barátját a nincstelenek túlélési trükkjeire a bászrai piacon: „Egy kis meséléssel mindent meg lehet oldani”
Kettőjük életben tartásáért vívott harcát apró trükkökkel színesíti, ami szembeállítja a nagyérdeműt az emberi gyarlósággal.
A kalifa és a kis tolvaj Bászra városában, amikor szembesíti barátját az élet nehézségeivel:
„Mindenki lop… Te nem ismered a kínai bölcs Lop csen csór történetét:
Lopj, csenj, csórj… egyszer hopp, másszor kopp, a teve megbotlik az ember lop… vagyon üti markod, vagy csak bot. Ha egytől csensz az csúnya lopás, ha soktól az már gazdagodás…”
A legtöbb színésznő álma egy igazi nadrágszerep, amiben kiléphet a komfortzónájából, megmutatva mire képes igazán. Molnár Janka fantasztikus tűzzel alakítja az akaratos, mindenre elszánt kis tolvaj szerepét, igazi fiús kirohanásai nagyon hiteles karakterformálás. Játéka magával ragad, Alidaként szerelmes kétségbeesése pedig könnyfakasztóan egyszerű és szép. Vakon segíti önzetlenül Harúnt, hogy lássa azt a másikat, akibe szerelmes.
„kenyeremből téptél, takarómból kértél, tévúton én adtam árva kezedbe lámpást…
látni ma se látod, aki hozzád nőtt a hűségben…
a szem hiába is lát, vak még a lélek… A viszonzatlan szerelem sikolya előadásában a dal.
Ali hősiességét játékával megrázóan érzékelteti amikor a világ végére is elmegy, hogy párját megtalálja és visszaszerezze a kővévált szívek birodalmában a gonosz Ifrit előtt állva. Az Ifrít a muszlim és arab mitológiában a dzsinnek egy gonosz fajtája, akik híresek erejükről… régi romok közt élnek.
„Egy barátod miatt kockáztatod az életed? Nekem ő mindennél fontosabb. Ha ő nincs velem akkor én sem akarok élni…”
Könyörgése szerelme életéért végtelenül megható alakítás:
„Neved súgom kőbe, követellek most tőle, hitem új inget húz rád, szív melegébe bújj át… nevedet súgom, a köveket hang járja át. Ugye érzed nevedet súgom, hogy ez a hang tegyen csodát… hogy vakon is ide találj hozzám.”
Ali társa, Harún szerepében Murvai Márton remekelt. A mese elején tökéletesen ábrázolt egy végtelenül naív, szerelmes királyfit, aki azt hiszi neve és rangja hallatán ellenszolgáltatás nélkül mindent megkaphat. Amikor a gonosz Dzsafár megvakítja és az életén és egy odaadó társon kívül mindent elveszít, akkor ismeri, tapasztalja meg az igazi életet, az életben maradásért megtanul lopni csalni. Murvai Márton szerepformálásával nagyszerű ívet rajzol, Harún a sok megpróbáltatás és társa vélt elvesztése hatására hogyan nő fel, válik az életét reálisan látó, az igazi emberi értékeket becsülő valakivé. Duettjük a végén Alidával a darab legszebb pillanatainak egyike:
Harún… „ballag a szél hegedül, koldus az ember egyedül… elhagytam, aki igazán szeretett…”
Alida… „kenyeremből téptél, takarómból kértél, tévúton én adtam, árva kezedbe lámpást…”
Harún… „a képzelet még megöleli őt…”
Harún…. „én csak egy egyszerű bolond vagyok, aki egy káprázatot hajszolt, miközben elvesztette az egyetlen dolgot, amiért érdemes lett volna élni…”
Az előadás vitathatatlanul igazi tejföl szerepe Pavletits Bélának jutott. Mindjárt egyszerre két ziccerszerep is, a férfiasságától megfosztott, nőiesen finomkodó főháremőr Eunuch és a nagydumás, nagypiás Dzsinn szerepében. Olyannyira, hogy a néző nem tudja eldönteni, melyiket szeresse jobban, hiszen mindkét alakítása lenyűgöző. Nagyszerű választás volt, hiszen a lehető legtöbbet hozta ki mindkét szerepből.
Finomkodó háremőrként tökéletes mozgással és mimikával, ahogy lefesti Seherezádénak, egy háremhölgynek hogy kell kinéznie, hogyan kell viselkednie, a „cici ki, pofa be”. Mi a feladata, mert ha ura kegyeit elveszíti: a „csecse-becse megy a zaciba” hiszen a „kalifaellátó rendszernek”, aminek ugye ő a feje, olajozottan kell működni, hiszen az udvarban mindenki a fejével játszik… játéka egyszerűen elképesztő.
Dzsinnként kicsit felelevenítette a közönség emlékeiben az Aladdin 2019-ben bemutatott amerikai film élőszereplős filmváltozatát. Amit a szerep során nagyon jól eltalált, hogy nem utánozta le a filmben szereplő dzsinn, Will Smith játékát, hanem saját eszköztárát hozva magáévá tette a karaktert és így a közönség egy vagány, humorbomba, rapp-elő dzsinnt kapott.
Na de kik is a Dzsinnek valójában…
Amikor a fantasztikus irodalomban rendszeresen felbukkanó különleges, mitikus eredetű teremtmények szóba kerülnek, általában az európai népekhez kötjük őket, és el sem gondolkodunk azon, hogy esetleg más területek is rendelkezhetnek a maguk hasonló legendáival. A sárkányokról, tündérekről, vagy koboldokról szóló számos történet mellett jóformán észre sem vesszük például az arab világ ilyen jellegű hiedelmeit, pedig a dzsinnek mára már beépültek a mesék tárházába. Igaz, sokaknak a rozsdás lámpában lakó, kívánságokat teljesítő szellem képe ugrik be rögvest, hiszen a legnépszerűbb történet, amelyben egy dzsinn szerepel, viszont kétség kívül az Aladdin és a csodalámpa. Ez is az Ezeregyéjszaka meséi között található meg.
Dzsinn, a szó arab gyökere annyit jelent elrejteni, de egyes módosított alakjaiban a jelentései között megtalálható a kert is. Mindkét jelentés értelmet nyer, ha figyelembe vesszük a földrajzi körülményeket, hiszen egy sivatagos vidéken a zöldellő kerteket, oázisokat olykor magas falakkal vették körül, és így óvták az el sivatagosodás és a támadók ellen. Vagyis, egy kert védelme azt jelenti, el kell rejteni a külvilág elől. Ennek megfelelően a dzsinn legelső értelmezése afféle kerteket őrző szellem lehetett.
Az előadás alkotógárdája ezt az értelmezést felhasználva tökéletes képi világot alakított ki. A háttérben a hatalmas ledfalak ezt az óvott, zárt kertet hivatottak csodálatos képekkel megjeleníteni, a pálmák alatt heverésző tigrissel egy igazi oázis látszatát keltve, melyek az animáció- és világítástervező, Madarász „Madár” János munkáját dicsérik. Az épített és vetített díszletek nagyszerű illúziót teremtettek a varázslatos mesevilághoz.
A mi dzsinnünk azonban korántsem ilyen kerteket őrző szellem, sokkal inkább egy palackból végre kiszabadult, hús vér emberi tulajdonságokkal, az összes gyarlóságunkkal felruházott szellemes! figura. Ennek minden mosolyt fakasztó megnyilvánulásával bátran élt az őt megszemélyesítő Pavletits Béla. A közönség legnagyobb örömére felpezsdítette, minden apró gesztusával fokozta a hangulatot. A dzsinnes poénok nagyon el lettek találva. Hogy mennyire szellemes és mennyire nagydumás dzsinn, szavaival élve:
„A szellem nem jó palackozva, a szellem lázadó… fő, hogy legyen a dzsinnes üvegen lyuk.”
Magányos az üvegben… „lejárt szavatosságú dzsinn” szavait idézve: „kicsit kiestem a körforgásból.”
A szereplők legnagyobb segítőtársa, és egyben tanítómestere. Kalandozásaik során tanítja őket az igazi emberi értékek felismerésére: hűségre, összetartozásra, jóságra, szerelemre, megbocsátásra és a sziklaszilárd hit mindenek feletti győzelmére.
Miután a három kívánságot rendre teljesítette, Harún kérését megtagadva kijelenti ő mostmár egy „szabadúszó dzsinn” Mindeközben tökéletesen hozott egy nagypiás, nagymellényű, vagány, közben pedig egy csupaszív, szeretetreméltó óriást bravúros alakításával. A közönség legnagyobb kedvence minden alkalommal.
Ebben a mesében remekül sikerült érzékeltetni az alkotógárdának az ellentéteket. Már maga a mese hangulata is kettős, ugyanis Dzsafár alakja és az ő mesterkedése miatt már-már lehetne egy kissé ijesztőnek is nevezni, azonban mellette ott van a folyton poénkodó Dzsinni alakja is tökéletes ellenpontként. A színeket is nagyon ügyesen kezelik, ha csak egy cseppnyi kétség fér ahhoz, hogy ki a jó és ki a rossz fiú, elég ránézni az öltözékének színeire és máris megkapjuk a választ.
A trónbitorló, gonosz Dzsafárt ezen az előadáson Fellinger Domonkos alakította hibátlanul. Lassú kimért, alattomos mozdulatai, halk mégis határozott, hidegen csengő hangja, mint a kígyó sziszegése. Kéjsóvár tekintete láttán, mellyel Jázmint végül a hatalmába keríti a néző hátán a hideg fut végig.
Jázmin, Szűcs Enikő a meseszép hercegnő, tökéletes példája, hogyan válik egy elkényeztetett szépség a csábítás hatására végül gonosszá.
A sötétlelkű sakál, Dzsafár csábító ajánlata:
„Mert mi tesz egyeduralkodóvá: A szeretet hatalma, vagy a hatalom szeretete… a hatalom a boldogság, légy a hatalom te magad!”
Seherezádé, a rabnő szerepében Péteri Lilla nyílt, őszinte játékkal tárja a néző elé a mindenki számára megszívlelendő igazságokat gyógyító meséje közben:
„Nyisd ki a szemed uram, elvakítanak a saját sérelmeid !” Elgondolkodtató gondolatok…
Sahriár király ezen az estén Barsi Márton, aki szépen építette fel a karakterét, hogyan válik egy boldogtalan, megkeseredett, tépelődő királyból Seherezádé gyógyító meséi hatására újra boldog emberré, mert a lány végül felnyitja a szemét, rájön, mit rontott el a saját tönkrement házasságában:
Seherezádé a királynak:
„Fejezd be te a mesét… ott van a megfejtés a szívedben.
Harcolj és győzz, győzd le a rémeidet. A sértett gőg és csalódottság gonosszá tett…
Senki sem eleve ilyen, vagy olyan… Mindenkinek a szívében él két tigris egy gonosz és egy jó és csak rajtunk múlik, hogy melyiket tápláljuk.” Megszívlelendő igaz gondolatok a mai kor emberének is.
A Pesti Magyar Színház darabban szereplő valamennyi színésze estéről estére fantasztikusan játszik. Átadták magukat a szerepüknek, egyszerűen lubickolnak benne önfeledten, boldogan, ami azután átragad a közönségre is, talán ez a darab frenetikus sikerének egyik titka.
Az Ezeregy Éjszaka olyan lebilincselő előadás, mely hatalmas igazságokkal szembesíti a közönségét a jó és a rossz harcáról, az örök emberi értékekről, melyben mindenki felismeri a neki szóló igazságot. Csodálatos mese, amiben jól esett elmerülni, de mint minden mese, ez is tanít, és alapvető igazságokkal szembesít, ami felnyitja az ember szemét és segít jobb emberré válni a szeretet erejével, mely mindenen átsegíti az embert.
Az Ezeregy éjszaka musical a Pesti Magyar Színházban folyamatosan látható. Jegyárak és jegyvásárlás itt!
A darab legszebb, záró gondolata:
„Egy varázslat győz le seregeket. Egy varázslat, egy, a szereteted.”
Írta: Kókainé Ibolya
Fotók: I ♥ Musical /Burst Mary/
A fotók nem az április 4-i előadás illusztrációi.
ALKOTÓK:
Animáció- és világítástervező: Madarász „Madár” János
Zenei vezető: Monori András, Szemenyei János
Díszlettervező, jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Koreográfus - Rendező: Juronics Tamás
Kapcsolódó hírek:
