Beszámoló - Egy díva kalandozásai... Fischl Mónika koncertje a Benczúr Házban

Kelt: 2024.03.11

Kalandozás az operától az operettig - Vivalditól Fényes Szabolcsig. Fischl Mónika Liszt Ferenc-díjas opera-operett énekesnő zenés estjén egy igazán felszabadult, jókedvű, szenvedélyes előadás részese lehetett a hallgatóság, hangszínek milliárdnyi árnyalatával, puhától az erőteljesig, lágytól a karcosig, vadtól az édesig. Mónika hangja balzsam volt az ember lelkének. Elhangzott Vivaldi-Griselda: Agitata da due venti bravúráriája, Erkel Ferenc, Bánk bán: Melinda: Ölj meg engem dala, J.Strauss: Frühlingstimmen walzer és sok opera és operett csemege...

Egy díva kalandozásai operától az operettig… Fischl Mónika koncertje a Benczúr Házban

Kalandozás az operától az operettig - Vivalditól Fényes Szabolcsig

A Benczúr Ház napjaink színvonalas kulturális eseményeinek színhelye. Az egykori Egyedi-palota a 19. század végén Budapesten, a Terézvárosban, a Benczúr (akkor még Nagy János) utca 27. szám alatt épült palota. Az épület tervét Marmorek Oszkár műépítész készítette. A belső térben Róth Miksa csodálatos ólomüveg ablakai, és eredeti enteriőrök láthatók.

Ebben a gyönyörű épületben kapott helyet egykor a korábbi Postás Művelődési Központ, amely ma Benczúr Ház néven kulturális és rendezvényközpont.

Az impozáns épület a Postakürt Alapítvány székhelye, napjainkban otthont ad a Postamúzeumnak és a Benczúr Ház művelődési intézménynek. A kulturális egyesület alapító okiratának kivonata írja 1925-ben: az egyesület célja… „ a szépirodalom, továbbá a művészet minden ága iránt az érdeklődést felkelteni, a művelődést előmozdítani előadások rendezésével, a nemesebb irányú ének és zene művelése céljából ének és szimfonikus zenekar létesítésével, kórus- és zeneestélyek rendezésével…”

Dr. Szalay Gábor báró, az 1925-ben alapított Postai Zenei és Kulturális Egyesület elnöke „Az új Postás otthon” című cikkében így emlékezett meg erről:

„Legyen ez a ház a béke, a szeretet és az egyetértés tanyája, ... s a jövő oly szép legyen, mint azt reméljük.”

Ez a ház Fischl Mónika Liszt Ferenc-díjas opera-operett énekesnő zenés estjén valóban a béke és a szeretet tanyája volt.

Fischl Mónikát nem kell bemutatni a hazai opera és operett kedvelő közönség számára. Nevét többek között olyan opera előadások fémjelzik, mint a Magyar Állami Operaházban, Verdi Rigolettójában Gilda szerepe, vagy Bizet: Carmen Frasquitája. Hatalmas sikert aratott Melinda megformálójaként Erkel Ferenc Bánk bánjában. Sikerrel lépett fel külföldi színpadokon is: Genovában Verdi Traviatajában Violettát, Németországban pedig az Éj királynőjét énekelte Mozart Varázsfuvolájában. Primadonnaként az operett irodalom legtöbb főszerepét nagy sikerrel énekelte az évek során.

Ezen az estén különleges zenei csemegével szolgált az őt szerető közönségnek. A repertoárban elhangzott dalok:

Vivaldi-Griselda: Agitata da due venti bravúrária

Gounod-Rómeó és Júlia: Júlia keringője

Puccini-Bohémélet: Musette

Erkel Ferenc, Bánk bán: Melinda: Ölj meg engem

J.Strauss: Frühlingstimmen walzer

Kálmán Imre, Bajadér: Odette belépője

Ábrahám Pál, Bál a Savoyban: Tangolita

Fényes Szabolcs, Maya: Nem tehetek róla

Piazzola: Yo soy Maria

Egy igazán felszabadult, jókedvű, szenvedélyes előadás részese lehetett a hallgatóság, hangszínek milliárdnyi árnyalatával, puhától az erőteljesig, lágytól a karcosig, vadtól az édesig. Mónika hangja balzsam volt az ember lelkének. Mint a hűvös selyem érintése a bőrön, borzongatóan gyönyörűen szólt. Lehet az ókorban a szirének éneke csábította így a görög hajósokat, talán az lehetett ilyen meghatározhatatlan gyönyörűség.

Zongorán kísérte Silló István karmester, zeneszerző. Az est házigazdája, Mónika beszélgetőtársa a dalok között moderátorként a kritikus, kultúrtörténész, László Ferenc volt. Végtelen humorral mesélt  a barokk operacsillagok szeszélyeiről, a dívaság, primadonnaság létéről. Többek között az akkor élt primadonnák, például Vivaldi szerelme, a virtuóz képességű Anna Giro, vagy olyan hazai primadonnák, mint Blaha Lujza, Fedák Sári vagy Honthy Hanna bombabiztos sikerérzékéről, és szeszélyeiről.  Előadás közben pedig két dal között azért természetesen az est főszereplőjét is könnyed pódiumbeszélgetésre invitálta. Mónikát úgy konferálta fel, hogy ma Magyarországon Ő az elsőszámú operettprimadonna: Príma Donna, a NŐ… mellyel a közönség maximálisan egyetértett.

A művésznő mesélt az operett műfajával való első találkozásáról és arról miként szeretett bele végül ebbe a műfajba, ami teljesen beszippantotta mert, sokkal szabadabb, sokkal több oldalát meg tudta mutatni benne, nagyon komplex műfaj amibe egyszerűen beleszeretett. Mesélt vágyakról, álmokról, amit szeretne még elérni a pályája során. A beszélgetés mindvégig élvezetes és üdítő maradt végtelen humorral.

 Az est első számaként a Griseldából, Antonio Vivaldi 1735-ben bemutatott háromfelvonásos operájából az Agitata da due venti bravúráriája hangzott el, melyben a lélek zaklatottságát énekelte ki az énekesnő fantasztikus előadásban. Majd szebbnél szebb opera áriákkal lepte meg közönségét.

Az opera blokk legszebb, legmeghatóbb dal volt Erkel-Bánk bánjából Melinda áriája, az Ölj meg engem, mely egy anya szívbemarkoló könyörgése fia életéért:

„Ölj meg engemet, Bánk, ó ölj meg!

Áldom én, ha lesújt a két karod,

Csak kisfiam ne átkozd, ártatlan ő,

Oly ártatlan, mint az angyalok.”

 Mónika szívhezszóló előadása könnyeket csalt a hallgatóság szemébe.

Ez az a dal, amit lélegzet visszafojtva hallgatok minden alkalommal előadásában az első perctől az utolsóig, mert a zene, a dal, az érzelem hömpölyög, és lefoglal, szíven talál, elsodor, és felemel, és úgy érzem, része vagyok egy csodának. Szenvedély, szenvedés, érzelem, fájdalom… Pianissimo és fortissimo, grandioso, doloroso, appassionato és sentimento…. nagyon halkan, nagyon hangosan, hatalmasan, fájdalmasan, szenvedéllyel, és érzéssel. Olyan nagyon kifejezőek, és dallamosak ezek a zenei kifejezések… Megható előadásában ráillenek a dal egészére....

A művésznő tökéletes, tiszta kiejtése által minden szót érteni és előadása közben együtt adatik meg a zene öröme, és a szavak hangulata, az érzelmek áradásával. Az ilyen pillanatokban igaznak érzem: a művészet célja a gyönyörködtetés, és a lélek gazdagítása. Mónika előadását hallgatva a dal közben Kodály szavai jutottak eszembe:

„ Megszűnik az anyag, csak a lélek muzsikál.”

Kodály Zoltán

Az est folyamán azután könnyedebb vizekre evezve felcsendült előadásában J. Strauss,  Frühlingstimmen walzere, a Tavaszi hangok keringő, melyet olyan csilingelő hangokon adott elő, mint pacsirta trillázása az első tavaszi napsugarak megjelenésére.

 Mónika előadásában elképesztően csodálatosan hangzott el Kálmán Imre Bajadérjából, mely az egyik legszebb operett mese Odette belépője és közben az jutott eszembe, ennek a dalnak a szövege minden az életét a színpadon élő művészre mennyire igaz:

„Válts jegyet és ez elég, kiteszi eléd máris a szívét.

megkaphatsz hát szomorút, örömöt, hisz 7-10-ig csak érted él…”

 Az est utolsó számaként Fényes Szabolcs Maya című operettjéből énekelte az egyik legszebb dalt: Nem tehetek róla…

 Ebben az operettben Mónika a csábos Mayát alakította 2018-ban a Budapesti Operettszínház színpadán. Egy olyan bárénekesnőt, akiért minden meggyötört légiós-szív repes. A lány énekes-táncos műsorral szórakoztatta a többnyire lerészegedett katonákat. Mónika tökéletesen, formálta meg ezt a „kis útszéli mocsárvirágot” aki elégedetlen sorsával, mert jobb életről és igaz szerelemről ábrándozik. Ennek a csábításnak a hangulatát idézte vissza előadásával most a hallgatóság emlékeiben.

A műsor ráadásaként elhangzott Piazzola, Yo soy Maria. Igazi vérpezsdítő, tüzes tangójával a hangulatot csak még jobban felforrósította. Mónika örök szikrázás. Szinte fénybe borítja a környezetét, ha megjelenik a színpadon varázslatos lényével, amit ezen az estén is megtapasztalhatott a hálás közönség. Szívmelengető este részesei lehettünk csodálatos dalokkal, és egy Príma Donnával, aki ízig-vérig igazi NŐ a szó legszebb, legnemesebb értelmében. Színvonalas este volt, minőségi szórakoztatás.

Írta: Kókainé Ibolya

Megosztás: