Dolhai Klub újra... egy hely, ahol jó lenni… beszámoló a pódiumbeszélgetésről
Kelt: 2024.10.07
Dolhai Attila rajongói klubja immáron közel két éve vonzza a Premier Kultcafé-ba egy kötetlen zenés, beszélgetős, sztorizgatós közönségtalálkozóra az őt szerető rajongókat. Egy meghitt, intim, kicsit családias, beszélgetős est, egy szál gitárral, zongorával, magával ragadó dalokkal, őszinte gondolatokkal. Egy musical slágerekkel és különleges dalokkal fűszerezett, hangulatos, kulisszatitkokkal teli interaktív pódiumbeszélgetés, olyan őszinte, emberi, csoda vidám örömzenéléssel.
Kötetlen beszélgetés, örömzenélés
Egy hely, ahol jó lenni...
A Premier Kultcafé adott otthont 2022. november 11-én este első ízben Dolhai Attila kezdeményezésének a Dolhai klubnak és ezzel egy új fejezet kezdődött a Dolhai rajongók életében.
Van egy hely Budapest szívében, ez a Premier Kultcafé, ahol végre álarc nélkül, igazi arcát mutatja annak a kis csapatnak, akik évek hosszú sora óta ismerik-szeretik, nem csak a színpadi sztárt, hanem magát az embert.
Ezen az estén végre elindult valami, ami reményeink szerint sokáig kell, hogy tartson…
Dolhai Attila rajongói klubja immáron közel két éve vonzza a Premier Kultcafé-ba egy kötetlen zenés, beszélgetős, sztorizgatós közönségtalálkozóra az őt szerető rajongók közül a kemény magot. Közelebb hozva egymáshoz művészt és közönségét. Sokan nagyon várják ezeket az estéket, mert itt végre nem a szerepek, klisék által beskatulyázott művészt kapják, hanem az originál Dolhai Attilát, akire mindig kíváncsiak voltak.
Végre egy meghitt, intim, kicsit családias, beszélgetős est, egy szál gitárral, zongorával, magával ragadó dalokkal, őszinte gondolatokkal. Ezeknek az estéknek a mottója lehetne: KÖZELEBB… nem a sztárhoz, közelebb Dolhai Attilához, az emberhez. Az első ilyen ajándék volt. Fantasztikus hangulatú. Az eltelt közel két év alatt azután kisebb, nagyobb kihagyásokkal, de folytatódott ez a nagyszerű kezdeményezés. A Dolhai Klub nem más, mint egy kötetlen zenés-beszélgetős közönségtalálkozó, melynek legutóbb az év elején örülhetett a művészt szerető közönség.
Az elmúlt hétvégén, 2024. október 5-én a Dolhai Klub visszatért a premier Kultcaféba. Ez az a hely, ahol az ilyen estéken szinte már egy kis család (nem is olyan kicsi) gyűlik össze jó zenéket hallgatni, beszélgetni. Ez a szombat este most is egy musical slágerekkel és különleges dalokkal fűszerezett, hangulatos, kulisszatitkokkal teli interaktív pódiumbeszélgetés volt, olyan őszinte, emberi, nagyon vidám, meleg szeretettel teli…
A rajongótábor ismét megtöltötte a nézőteret. A közönség soraiban a tinédzserektől az idősebbekig minden korosztály képviseltette magát, bizonyítva, a művészet szeretete (vagy inkább a művész szeretete) nincs korhoz kötve.
Ahogyan a korábbi Klub esteken a közönség már megszokhatta, Dolhai Attila nem egyedül lépett színpadra, Szekeres László kísérte a dalokat a billentyűknél.
Az est indítása különlegesre sikerült:
A színpad még üres, csupán a hangszerek, az ilyenkor elmaradhatatlan gitár és a zongora árválkodnak némán, sorsukra várva. A háttérben a függöny az impozáns DA logóval, jelezve hogy kire is várunk izgatottan, majd felhangzott a bevonuló induló, a Dolhai Klub himnusza a Lelkitárs, mely ezen a helyen született. Melynek dalszövegét, gondolatait a rajongók itt vetették papírra és ami most végre visszatért ide. Az est főszereplője őszinte, felszabadult örömmel köszöntötte az ismerős arcokat és boldogan konstatálta, hogy lát közöttünk azért pár újdonsült Dolhai Klub „szüzet” is.
Dolhai Attila különleges élménnyel, ritkán hallott dalokkal és jelenlegi musical sikereivel ajándékozott meg mindenkit ezen az estén. Olyan dalok csendültek fel, mint a rég hallott csodálatos Rudolf betétdal, a Mit válasszak én? Monte Cristo musicalból a Miért fáj, mért? Carmenből Garcia nagy dala: Ahogy én akarom úgy lesz minden, Rebeccaból a csónakház, saját szerzeményei, a Színpad a szeretőm, és a Bombardíno, István a királyból az Oly távol vagy tőlem duettben a közönséggel, az est befejezéseként Hevesi Tamás dala az: Ezt egy életen át kell játszani…
A nagysikerű musical dalok és saját szerzemények már önmagukban fantasztikus hangulatot teremtettek, az est érdekesebb részét mégis a közönség soraiból elhangzó kérdések teremtették meg. Szokás szerint interaktív módon lehetett kérdezni és a közönség nagy része szívesen élt is a lehetőséggel.
Veszélyes dolog a kérdések lehetőségét megcsillantani, hiszen ezer kérdés fogalmazódik meg ilyenkor, nem csak művészetről, tervekről, de magáról az emberről is, hisz mindenki szeretné kicsit jobban megismerni. Minden kérdésre képtelenség volt választ adnia a közel két és fél óra alatt, de becsülettel megpróbálta teljesíteni a lehetetlent. Beszélt az elkövetkezendő adventi időszak elfoglaltságairól, saját terveiről. Mesélt a legutóbbi filmforgatás, a Királytalálkozó kulisszatitkairól. Reményeiről a Szétszakítottak, avagy Örök hűség esetleges színpadra viteléről. Beavatta kicsit a nagyérdeműt a hangképzés fortélyaiba, a hangadás gátjait magyarázva. Mesélt magánemberként megálmodott hobbijáról, a borászkodásról. A bakancslistás helyeiről feltett kérdésre válaszul elmondta, a családdal jövő évi terveik között szerepel egy római út. Ami talán nem véletlen vallásos beállítottsága miatt, hiszen a katolikus egyház a jövő évben a 27. szentévet ünnepeli, ami a „Remény zarándokai” mottót hirdető 2025-ös jubileumi szentév lesz.
Az estét a bizalom, a szeretet, a lelkesedés és a kölcsönös tisztelet hatotta át mindkét részről. Amikor közelebb lehet kerülni művésznek és közönségének egymáshoz, nyitott szívvel, mosollyal, kapcsolódással. A meghittséget és az intimitást a feltett kérdésekre adott őszinte válaszok adták, melyet Attila személyisége, kisugárzása tett még élvezetesebbé és az a szeretet, mely belőle árad a zene, a hangszere és a közönsége felé.
Adni és kapni örömöket a legjobb dolog, ezt Attila tudja jól, mert boldogsághormont és lélekemelő pillanatokat, különleges élményt ajándékozott. Az est egyik kivételes ajándéka volt egy csodálatos opera ária: Puccini, Turandot című operájának világhírű dala: a Nessun dorma. Ajándék volt saját magának is, hiszen bevallása szerint rég vágyott rá, hogy egyszer elénekelje. Az ária előtt mesélt a daltanulás nehézségeiről, kétségeiről. Az izgalom érezhető volt a dal elején, de újra kezdte és becsülettel, sokak szerint könnyfakasztóan szépen végigénekelte. Hangja gyönyörűen, gazdagon, árnyaltan, erőteljesen zengett.
Az ária előadását hallgatva kicsit dézsávű érzésem támadt. Furcsa érzés, egy régi szép emlék, hogy már átéltem egyszer rég egy hasonló történést, eseményt:
A Szegedi Dómban még 2016-ban a Korábban érkeztem alapítvány Jótékonysági gáláján…
Attila akkor Rost Andreával lépett fel. Rossini Tarantelláját, a La Danzát énekelte, ami egy nagyon nehéz, igazán pörgős és nyelvtörő dal, kicsit túlizgulta, de végtelenül őszinte, és nagyon emberi módon felvállalta, becsülettel újrakezdte, és utána már bravúrosan adta elő. Nem volt véletlen, hogy a műsorvezető úriember első mondata az volt a dala után: „Hát ezért is szeretjük Dolhai Attilát.” … Igen, a végtelenül őszinte, egyszerű emberi mivolta és maximalizmusa becsülendő. Mindegy, hogy több száz embernek, vagy csupán egy maroknyi rajongónak énekel, azt szívvel lélekkel teszi, hogy örömöt adjon.
A Dolhai Klub másik különlegessége, egy igazi premier volt. Egy nagyon szép megzenésített vers, melynek a zeneszerzője kedves kollégája, Szekeres László volt. A költő Kalász László, a vers címe: Szívem körül, melyből egy nagyon szép lírai, szerelmes dal született:
„Szívem körül hajladozol…
mellemben sürgölsz valahol.
Nélküled már se kacagnom,
soha többé sóhajtanom…”
Megindító szépségű, kicsit szomorkás dal, a szöveg és a zene tökéletes harmóniában egymással.
Volt minden ezen az estén, amit szeretünk tőle, amit szeretünk benne: szerénység, rengeteg humor, önirónia, öröméneklés, együtténeklés, hangjának szépsége, nemessége és finom érző pillanatok tették varázslatosan széppé az estét. Dolhai Attila ma az egyik legsokoldalúbb zenész, színész, MŰVÉSZ. Aki mégis meg tudott maradni annak az egyszerű, őszinte valakinek, akit több mint húsz éve megismertünk.
Az első Dolhai Klub utáni gondolataim voltak akkor:
„Kezdődjön hát egy varázslatos sorozata a Dolhai Klubnak, amelyben Dolhai Attila őszinte önmagát tudja megmutatni szóban és dalban, mert a jelenlevők már ezen az első estén ráéreztek, hogy a szeretet működteti, hozza őszinte közelségbe művészt és követőit egymáshoz, és fogja fenntartani ezt a nagyszerű kezdeményezést…”
Még sokáig így legyen!
Azoknak, akik nem akarnak várni a következő Dolhai klubig jó hír, hogy adventi koncertjével turnéra indul Dolhai Attila. Jegyinfók és helyszínek itt!
Írta: Kókainé Ibolya
Fotók: Dolhai Attila Hivatalos Oldala /Music&Lens Nikolett Várady & András Sturcz/
Kapcsolódó hírek:
