Hungarikum a magyar operett
Kelt: 2013.11.28
A Hungarikum Bizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye; emellett öt új elem került be a Magyar Értéktárba - közölte a bizottság ülése után a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Ópusztaszeren. Fazekas Sándor elmondta: hungarikum lett Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovas-íjász módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett.
A Hungarikum Bizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye; emellett öt új elem került be a Magyar Értéktárba - közölte a bizottság ülése után a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Ópusztaszeren. Fazekas Sándor elmondta: hungarikum lett Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovas-íjász módszere, a gyulai kolbász, a szikvíz és a magyar operett.
A politikus kifejtette: Puskás Ferenc életművét azért tartották fontosnak, mert a sportolót a világ minden részén ismerik, és teljesítményét Magyarországgal azonosítják. Kassai Lajos a magyar hagyományőrzés kiemelkedő személyisége, az íjászat újjáteremtésén fáradozik, amely a magyar identitásban, gondolkodásmódban rendkívül fontos szerepet tölt be. A gyulai kolbász is felkerült a listára, a hagyományos ízvilágot megjelenítő élelmiszer és annak elkészítési módja is hungarikum. Szintén hungarikumnak minősül már a szikvíz, a magyar találmányt ugyanis jól ismerik a határokon túl is. A magyar operett is gyarapítja a listát, hiszen a magyar identitás része, és a világban képviseli az országot.
A Magyar Értéktárra vonatkozóan is jelentős döntések születtek Ópusztaszeren. Bekerült Mathiász János szőlőnemesítő életműve, a Hercz és a Pick téliszalámi, a Zsolnay porcelán és kerámia, valamint a badacsonyi kéknyelű őshonos magyar szőlőfajta. Az előterjesztések közül hat hungarikumra vonatkozót tárgyaltak meg, melyből ötöt vettek fel. A Magyar Értéktárba való felvételre tizenkét javaslat érkezett; ötöt tudtak megtárgyalni, a többi a következő, várhatóan januári ülésen kerül napirendre.
A hungarikumok gyűjteményébe eddig felvették már a pálinkát és a törkölypálinkát, a matyó népművészetet, a táncház módszert, a tokaji történelmi borvidék kultúrtájt, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátságot és természeti környezetét, Budapestet, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtájt, a herendi porcelánt, Hollókő ófalut és környezetét, a Hortobágyi Nemzeti Parkot, a mohácsi busójárást, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetőjét, a solymászatot, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, a karcagi birkapörköltet, legutóbb pedig a csabai kolbászt, a hízott libából előállított termékeket, a tokaji aszút és a Béres-cseppet.
A Hungarikum Bizottság tavaly októberben alakult a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM). A tizenöt tagú testületet a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról tavaly tavasszal - a VM által kidolgozott - elfogadott törvény hívta életre. A hungarikumtörvény magában foglalja a magyarság csúcsteljesítményeit, azokat az értékeket, amelyeket tizenegy évszázada az ország határain belül és kívül felhalmozott. A bizottság fogja össze azt a tevékenységet, amelynek eredményeként felállíthatóvá vált a Magyar Értéktár, és teljessé válhat a hungarikumok jegyzéke.
Kapcsolódó hírek:
