Beszámoló Dolhai Attila és meglepetés vendégeinek keszthelyi estjéről
Kelt: 2023.11.05
A közönség egy különleges, nagyon fesztelen, vidám, szeretettel teli estének lehetett a részese. Igazi meglepetésekkel teli koncert volt, fantasztikus energiákkal, a színpadon őrületes tombolással.
Dolhai Attila koncertjeit mindig a zenei sokszínűség jellemezte. Tökéletesen összeválogatott dalok, teljes mértékben kielégítve a közönség igényeit. A nézők olyan élményt vittek magukkal haza, amitől könnyebbé válik elviselni a hétköznapok nehézségeit... Ez a legnagyobb dolog, amit egy ilyen színvonalas előadás képes adni és ez rengeteg.
DOLHAI ATTILA és meglepetés vendégeinek estje Keszthelyen…
A Balaton Színház programajánlója a koncert előtt:
„Ha még nincs programjuk november 4-én szombat estére, nekünk van egy ötletünk! A Balaton Színház színpadán ugyanis egy fantasztikus este várja a kedves Nézőket!”
Valóban jó ötletnek bizonyult, hiszen aki ott volt egy különleges, nagyon fesztelen, vidám, szeretettel teli estének lehetett a részese. Igazi meglepetésekkel teli koncert volt, melyen Dolhai Attila mellett két csodálatos hanggal és kisugárzással megáldott partner emelte az est fényét. Az est különlegességét az adta, hogy Attila nem a koncertjein megszokott partnereket hívta most meg vendégként. A meglepetés egy régi kedves kolléganő, a Budapesti Operettszínház művésze, Vágó Bernadett volt, hiszen vele nagyon rég nem lépett színpadra, pedig pályájuk elején számtalan csodálatos musical előadás párosaként rajongott értük a nagyérdemű. Olyan felejthetetlen előadásokban alkottak egy párt többek között, mint a Rómeó és Júlia, Rudolf, Elizabeth, Szentivánéji álom, Ghost és sorolhatnánk…
Attila szeretettel emlékezett a múltra és egyik legutolsó közös fellépésükre, mely bizony már régen, még 2018. júliusában volt Kalocsán a Dolhai Best of Musical koncerten, az akkor újdönsült fiatal anyukával, akit akkor a koncertre elkísért pici babája is.
Rudolf musical: Ez most más, akkor… bár a 2018-as kalocsai koncerten eredetileg úgy volt, ezt a dalt Attila Vágó Dettivel énekelte volna, de Detti gyönyörűséges kisbabája elszólította szépséges anyukáját a koncert közepén. A közönség soraiban voltak páran, akik még emlékeztek rá, Detti akkor kedvesen elnézést kért és végtelenül bájosan „anyatejes jóéjszakát” kívánva elköszönt, a dalt pedig Attila Janza Katával énekelte el végül.
Rudolf musical: Ez most más… 2023. Keszthelyen…
Vágó Bernadett és Dolhai Attila most visszaforgatta az időt emlékezve a régi csodálatos Frank Wildhorn musical dalára, lubickoltak a duettben, benne éltek és fogva tartottak. Mint egy híd, úgy fonta össze őket a dal, a szép emlékek, meg a mosolyuk. Ők pedig a vágyakozó, becézgető szavakat olyan gyönyörűséges hangokon és olyan kézzelfogható tartalommal töltötték meg, hogy látható volt a szeretettel körülfont dallamfolyam... Két perc mini színházat varázsoltak a nagyérdemű elé, hisz mindketten nagyon jól tudják, hogyan kell az érzelmes hangulatot a maximumig fokozni.
Jó volt ezen az estén ott lenni Keszthelyen a Balaton Színházban. Újra átélhetővé vált az a varázslatos hangulat, ami sok éven át megszokott volt és minden különleges, de ritka alkalommal érezhető e két nagyszerű művész közös fellépésein. Amikor egy szívvel-lélekkel teli előadást, valódi élményt kaphatunk sok-sok humorral fűszerezve.
Vágó Bernadett nagyszerű választás volt, igazi meglepetésként üde színfoltja az estének. Fantasztikus humorával, bájos egyszerűségével elvarázsolta a közönséget. Jókat derültünk bolondozásán, mellyel Attilát ugratta. Fergeteges volt kettőjük rögtönzött szópárbaja, mely megalapozta az este vidám hangulatát. A koncert szerkesztői remek munkát végeztek: sikerült egy olyan műsort összeállítani, amire e két művészt szerető közönség már oly régóta várt.
A másik meglepetés vendég, aki mára már nem is meglepetés Attila oldalán, gyönyörű, fantasztikus hanggal megáldott nagylánya, Dolhai Luca.
Az egész este a szeretetről szólt és ahogy ezt a három kedves embert elnéztem, egy nagyon szép idézet jutott eszembe róluk:
" Minél több szeretet és jóság sugárzik belőled, annál több áramlik rád vissza. " /Sigmund Freud/
A közönség szeretete ezt mindennél jobban bizonyította…
Ennek jegyében lett összeállítva egy végtelenül szívmelengető és szeretettel teli koncert, amibe az est házigazdáján Dolhai Attilán és gyönyörű vendégein, kívül a nagyszerű zenekar, a Sturcz Szmollbend is szívét lelkét nyújtotta felénk.
Az est indításaként felcsendült élete első darabjából, a Mozartból az egyszerű út, talán nem véletlenül:
„Bennem csak zene szól már! Ki nagy vízre indul, annak dönteni kell: melyik hullám a jó, melyik sodorja el.”
Az Egyszerű út előtt egyszer rég egy ilyen fellépés alkalmával elmesélte, az utolsó Mozartkor ő még nem érezte, nem tudatosult benne, hogy annak akkor-ott végérvényesen vége, ezért az a jó, hogy ezeknek a daloknak van utóélete. Amikor ezeket éneklik, megteremtik azokat a színeket, illatokat, hangulatot, amitől újra átéljük-átélhetjük azokat a pillanatokat, amiket egykor annyira szerettünk.
Dolhai Attila koncertjeit mindig a zenei sokszínűség jellemezte. Tökéletesen összeválogatott dalok, teljes mértékben kielégítve a közönség igényeit. Voltak-vannak koncertjei, ami csak a musical rajongókat szólítja meg. Van, amikor ötvözi a musical dalokat operett egyveleggel, ezeknek aztán fergeteges mulatás a vége. Van még egy műfaj, ami szíve mélyén örökre ottmarad és ami időről-időre előtör belőle, ez a rock… És jöttek sorban a csodálatos dalok… Musical… Szép és lélegzetvisszafojtós. A megszokott minőségben, operett egyveleg pedig igazi sírva vigadással. Voltak hatalmas nagy ívű dalok, hosszan kitartott erős és szárnyaló hangok, szépségben és érzelemben, annak közvetítésében hibátlan volt. Az est repertoárja 20 év zenei anyagának keresztmetszete, a teljesség igénye nélkül:
Mozart musicalből: Egyszerű út, Zene, az vagyok én, Rudolf: Ez most más, Eljő a perc, Rebecca: Jöjj szörnyű az éj, Monte Cristo grófjából a Még egy perc, Lehetsz király, Fame…
Operett egyveleg: Mi muzsikus lelkek, Borisz mulatása, Hejj cigány, egy végtelenül különleges dalkezdéssel a közönség hatalmas örömére…
Szétszakítottakból: Lesz még ez az a föld, Ibolya dala, Prayer, Szállj fel szabad madár, Apám hitte, Szívemben bomba van…
Saját rock dalok a Genezis albumáról: Színpad a szeretőm, Hello, hello, Ha volna kedved…
Azt mondják, hogy a férfi nem öregszik, csak érik, mint a jó bor. Főleg igaz ez akkor, ha olyan emberről van szó, aki estéről estére bizonyítja a színpadon, hogy milyen hatalmas energia és életöröm lakozik benne. A közönség csodálattal hallgatta Attila erős hangját és élvezettel figyelte azt a csakis igazi művészekre jellemző erős színpadi jelenlétet és kisugárzást, mellyel létezett a színpadon kifulladásig.
Dolhai Attila… és a közönség számára az egyik legújabb gyönyörűség Monte Cristo grófjából a Még egy perc. A dal, ami fogva tart. Ritka, hogy valaki ezt a dalt így tudja előadni, minden sorát így átélve, átérezve… Mert nem mindegy, hogy kinek a torkából, és lelkéből szólal meg egy-egy dal… Szépséges volt. Lenyűgöző, amikor erősen, hangsúlyosan ejt ki minden szót, mély, telt és zengő volt a hangszíne, megspékelve egy kis melankóliával…
Dolhai Luca:
Szerénység, alázat és magas művészi teljesítmény… ez lehetne a mottója
Elbűvölően énekelt. Az érzelmek és hangszínek elképesztően széles spektrumát állította fel, mély érzelmi erővel telített előadásával… rendkívül érzékeny éneklésének köszönhetően különleges élményben lehetett részünk.
Szikrázó szépség, egy csoda édesapja mellett a színpadon… ünnepi díszbe öltöztette nem csak a megjelenését, de a lelkét is a duettjük alatt… Prayer mely igazi megkoronázása az est első felének. Nagyon nagyot szólt. Varázslatosan szép duett volt, mely alatt egyenrangú csodálatos partnerként állt apukája mellett Dolhai Luca… hangjának szépsége, nemessége méltó a szeretett partnerhez. Valódi ima, gyönyörű, igazi fohász volt… Intim társalgás a Jóistennel, miközben hangjuk az égig szállt. Ez a dal a tökéletes pillanatok egyike volt… Gyönyörű párost alkotnak a színpadon. Dolhai Attila életének egyik legszebb alkotása. Tekintetében olyan elérzékenyült, csodálattal teli elismeréssel figyelte nagylányát a dal közben, olyan rajongó szerelemmel, amit csak egy végtelenül büszke édesapa tud szerelmetes gyermeke iránt. Azt azonban Dolhai Attila soha nem felejti el megemlíteni a közönségnek az ilyen közös fellépéseik alkalmával, hogy ő mindhárom csodálatos lányára pont ennyire büszke. Szép, igaz emberi megnyilvánulás volt…
Az est másik megható pillanatát teremtették meg Zorán: Apám hitte című dalával. Dolhai Luca olyan rajongó szeretettel nézett fel édesapjára miközben énekelte:
„Apám hitte az első éjszakát
Apám hitte a gyűrű aranyát.”
Tökéletesen átérezte a szavak súlyát, igazi értelmet adva a dal minden sorának. Hálás szeretettel: Apám hitte az első éjszakát…” melynek eredményeként most ő ott állhat mellette… Szívmelengető előadás volt, a koncert legszebb pillanatainak egyike.
És jött a tombolás, csupa jóleső örömmel, felszabadultan… Attila repertoárjából az elmaradhatatlan Koppány dala, a Szállj fel szabad madár. Hatalmasat énekelt, egyszerűen élvezte… azt az önfeledt oldalát mutatta meg, amit a közönség annyira szeret tőle. A fiatal lelkű, mámoros művész élettelisége és öröme volt hatalmas energiával. Minden porcikáját átjárta a zene, mindene ütemre mozdult, a közönség pedig kitörő örömmel fogadta. Ezt a fantasztikus energiát, amivel létezik a színpadon a közönség szeretetéből meríti…
A vége, a zenekar bemutatása: volt egy perc, amikor megint megvilágosult előttem, hogy a Hangon, a kisugárzáson túl miért is kedvelem annyira Dolhai Attila apró emberi megnyilvánulásait. A zenekar bemutatása közben, a gitáros szólózott, Attila pedig hatalmas szeretettel a szemében nézte és élvezte a játékát, miközben felkonferálta az új beálló gitárost, Csintalan Márkot. Végtelen szeretettel mutatta be a zenekar tagjait. Sturcz Andrással a zenekar vezetőjével összenéztek, összekacsintottak és abban minden benne volt. Elismerés, a zenei kíséretért, és ismét csak a szeretet. Isteni az összhang és az összetartozás érzése ezekkel a nagyszerű muzsikusokkal minden tekintetben, nem csak zeneileg. A végére hagyta a kedves barát bemutatását, aki már több mint tíz éve a színházi munkákon túl a koncerteken kíséri. Valahogy úgy konferálta fel egyszerű őszinteséggel: „Aki bíztat és lelkesít és erőt ad a zongoránál Szekeres László...”
Az előadás végén a jól megérdemelt állótaps azt hiszem, kifejez minden érzelmet, amit szavakkal nem lehet leírni! A végén öröm volt nézni, a boldogan mosolygó embereket, akik szemmel láthatóan olyan élményt vittek magukkal haza, amitől könnyebbé válik elviselni a hétköznapok nehézségeit... Ez a legnagyobb dolog, amit egy ilyen színvonalas előadás képes adni és ez rengeteg.
Azt mondják, a művészet a szemlélő szemében él tovább...
Kifelé a tömegben, ahogy láttam csillanni a boldog mosolyt a szemekben, akkor ott egy pillanatra úgy éreztem, egy nagy mosoly a világ... Azt hiszem e nagyszerű ember művészete sokáig él bennünk tovább.
Felejthetetlen este volt! Köszönjük Keszthely, köszönjük Balaton Színház!
Azoknak, akik szeretnék Dolhai Attilát koncertezni látni ajánljuk az adventi koncertturnéját. Helyszínek és jegyvásárlás itt!
Írta: Kókainé Ibolya
Fotók: Dolhai Attila Hivatalos Oldala
UTÓSZÓ:
Hazafelé a vonaton a kedves barátok boldog szunyókálását hallgatva én ilyenkor egyszerűen nem tudok elaludni… Az út hosszú, a film pedig pereg tovább, a fejemben kavarognak a túláradó érzések, gondolatok, és vissza-visszatérnek az este boldog pillanataihoz közben felidézve a dalokat. A rengeteg szárnyaló, lelkes gondolat közepette azon kaptam magam, hogy ebből a sok-sok zseniális dalszövegből, a belőlük idézett sorokkal akár jellemezni is lehetne Dolhai Attila pályáját, hiszen ezek a dalok az évek során összeforrtak vele és így vagy úgy, de jellemzőek rá...
„Zene, az vagyok én! Mert tévedés zene nélkül az élet!”
„Az árnyékom hogy lépjem át? A múlttól búcsút hogy vegyek?”
Kavarog és felragyog a fejemben a hang…”
„Számadásod lesz majd a tehetséggel fölfelé!”
„Eljő a perc, mikor tettekben mérik az embert
Eljő a perc, mikor vállalom magam…”
„Csakis az érték az erény, hisz így vagyok csak én
Az kell, hogy mindenki lássa létezem…”
„Szállj fel a csillagokba. Szél könnyű szárnyán szállj. Szállj messze, szállj magasra…”
„Mert a Föld most az én zenémre vár, és mind, aki hall majd: elalélva csodál!”
„Bennem csak zene szól már! Ki nagyvízre indul, annak dönteni kell: melyik hullám a jó, melyik sodorja el.”
Ezek a gondolatok azoknak jelentenek sokat, akik végtelenül szeretik Dolhai Attila művészetét…
„Mikor eljön a holnap, bennünk él majd minden szép szavad…
És minket össze fűz a fény…” Reméljük, még sok-sok ilyen emlékezetes estén.
